Autista, Aspergeres fiúkat nevelő szülők segítenének?

Történetem:Láttam Facebookon egy fiút.Bejelöltem.Visszajelölt és rám is írt hogy szia.Írtam neki hogy azért jelöltem be mert hasonlít az exemre aki nagyon hiányzik.

5 napig beszélgettünk.A 6.napon közölte tetszem neki és megkérdezte járnék-e vele.Igent mondtam.Majd közölte látni akar.Ekkor láttam meg spec.suliba jár.Megkérdeztem miért azt mondta azért mert enyhe autizmusa van és mesélt miben is látszik meg nála.Időt kértem tőle.Az ünnepek után találkoznánk a sulijánál.Kolis.De már kapcsolatban vagyunk fészen.Iszonyatod szépeket ír nekem és teljesen helyesen.Ritkán érdekesen fogalmaz.

Olyanokat ír nekem hogy én vagyok az élete értelme,kincse mert elfogadom.Azt mondta haláláig velem lesz bármi legyen.Mikor azt hitte nem akarok találkozni vele azt írta megöli magát. :(

Amit eddig tudok róla hogy:

Tikkel.(Bár nem értem hogy ez mi is igazából.)

Folyton bocsánatot kér mindenért.

Sokszor feszült de már nincs dührohama mert gyógyszert szed rá.

Szereti az ölelést és a szemébe is lehet nézni.

Cigizik.Szeret zenét hallgatni és a kedvenc ajándéka a harcos pólók és pulóverek.

Szemüveg nélkül nem lát.

Sosem főzött még csak virslit de büszke erre is.

Adatrögzítőnek tanul.

17 éves,180 cm,130kg és 48-as lába van.

Azt mondta ne féljek tőle mert autista mert ő jó és senkit nem bánt.

Nagyon tetszik.De nem tudom hogy amit leírtam az normális? Miért ragaszkodik hozzám miért tart az élete értelmének ha még nem is látott soha? :/

Ki mit tanácsol? :( Nagyon jól esik a törődése.De nem tudom mi a helyes.Én egy 20 éves lány vagyok.