Vállalnád úgy a nem tervezett terhességed, hogy tudod, anyagilag nehéz lesz?

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__egyeb-..

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__egyeb-..

Persze

Nem vállalnám.

Ha rossz anyagiakban élnék,akkor biztos hogy vigyáznék hogy ne essek teherbe.Véletlen terhességben nem hiszek.

Kérdező, próbáld ki egy hónapig, h meg tudod-e szokni az éhezést. Aztán ha sikerült, majd eldöntöd ezt a sorsot szánod-e a gyerekeidnek.

Egyhangú étel? Gondolom nem azt jelenti, h minden nap friss saláta friss hússal, hanem a legolcsóbb kaják, amivel jól lehet ugyan lakni, csak épp a megfelelő tápanyagok híján fejlődni nem lehet tőle rendesen. Nem, én nem szánnék ilyen sorsot a gyerekeknek. Biztos fel lehet nőni így is, de én azt szeretném, h a gyerekeim megéljék, átéljék a gyerekkort és nemcsak túléljék.

...és igen, rámehet a házasság. Filléres dolgokon fogtok hajbakapni minden nap. Meglátod, h a férjed vett magának 2 sört este a boltban és máris áll a bál, hiszen az a pénz másra kellett volna, és hogy te már hetek óta nem vettél magadnak egy kis csokit sem és új cipő is kéne.

100 ft-ok miatt fogjátok egymást ölni, míg végül az egyikőtök (általában a ffi) megunja és odébbáll. Új életet kezd, először gyerek nélkül éli az életét egy ideig, majd családot alapít mással, immár rendes körülmények közé. Neked meg lök egy kis gytartást havonta, a minimumot csak. egy pasi megteheti akármikor 5 gyerek mellett is, h egy nap lelép és új életet kezd. Egy nő nem. Na ezen gondolkodj el és így tervezz családbővítést.

Attól függ, meddig tart ez az állapot, ha átmeneti, akkor talán bevállalnám. Ha olyan a szakmám, amivel tudom, hogy a gyerek egyéves kor után el tudok helyezkedni, akkor azt az egy évet vállalnám meghúzott nadrágszíjjal is. Addig végül is jön CSED-GYED, ami nem sokkal kevesebb a fizetésnél.

Nálunk volt átmenetileg egy ilyen nehezebb időszak, igaz gyerek nélkül, de a házasságunk lazán túlélte. Volt, hogy napokig sült krumpli volt tojással, olcsó zöldségekkel, káposztás tészta minden héten stb. Tudtuk, hogy meddig fog tartani, így ki lehetett bírni, még nevettünk is magunkon, hogy megszívtuk. :) Gyerekkel is megoldható lett volna biztosan, csak nehezebben. De tényleg itt az volt a könnyebbség, hogy tudtuk, ha mindent befizetünk, akkor vége ennek a szar időszaknak. Évekig benne vergődni kilátástalanul valószínűleg felőrölt volna minket is.

Ha tudom, hogy tuti a munkanélküliség, és akár évekig is elhúzódhat, mire talpra tudunk állni, akkor más a helyzet. Két sor alapján nem tudom, a te helyzeted milyen.