Aggódó kismamák ide! Beszélgessünk?

A legfontosabb, hogy a probléma a fejedben van, ott kell megoldani a dolgokat, saját magadnak.

Ne a rosszra gondolj, hanem arra, hogy ha Ő arra rendeltetett, hogy veled maradjon, akkor úgy is lesz. Nem kell félned/féltened annyira, ne agyalj ezen sokat. Kicsit barnázol, ez van, ne tragédiaként fogd fel, hanem úgy, hogy hàt ez van, attól még nem lesz baja a picinek, pihenj sokat, ne stresszelj és hess, negatív gondolatok!

Kösd le a figyelmed azzal, hogy milyen lesz, amikor már a kezedben tarthatod! :)

Boldog és nyugodt babavárást! :)

Szia, én túlaggódtam az elejét. Mondjuk az állandó rosszullét sem segített abban hogy jól érezzem magam. 12 hetes UH után valamivel jobb lett. Aztán mikor elkezdtem érezni a babát, akkor nyugodtam meg de ez sem tartott sokáig mert ugye a baba pihenni is szokott, ha órákig nem érzem akkor ismét 'jaj mi lehet vele'. Mondjuk utána megszoktam hogy ez most ilyen, így 21 hetesen elmondhatom, hogy pár hete nem aggódom.. De azért néha megfordul a fejemben, hogy nő-e rendesen, ugye megfelelő-e a méhszáj értékem, bizonyos kellemetlenségek mennyire normálisak, ráadásul az élet is fura mert most meg felfaztam és az is aggaszt nehogy gondot okozzon a baci stb.. Mindig van valami. Bár ettől Függetlenül általában már nyugodt tudok lenni, most tünetem sincs semmi, szóval elég kiegyensúlyozott lettem azért. Próbálok pozitívan gondolkozni és általában megy is, hidd el, sokat számít. :)

Egyébként nekem is kellett az utro, 6 hetesen kezdtem szedni, legközelebb 9 hetesen voltam UH-n de akkor megnyugodtam. Hogy utro mellett úgy fejlődik a baba ahogy kell és nincs semmi baj. Ezután nyugodtabb voltam mint az azelőtti 3 hetben.