Ti elítélnétek egy lányt, aki 14 évesen teherbe esett?

Amugy nemtom feltunt e valakinek, de a valaszok.. gyakorlatilag 90%-a sztereotipia alapjan tesz iteletet.... ha 14 evesen terhes, akkor biztos cigany, szegeny, es a szulei is butak es szegenyek.... honnan is ez az informacio?

amerikai.... erre jon a valasz, hogy "ja, nincs tobb kerdesem" mintha ez barmit is jelentene a foldrajzi elhelyezkedesen kivul...

Gondolom a valaszadok egy resze fiu... gondolom ti 14 evesen nem voltatok kangorcsosek... ugyan mar! Barmilyen lanyt megdughattatok volna, ha lett volna ra lehetosegetek! De nem volt... a csaj pasijanak meg volt, ennyi... es elbsztak, hat igen, pech

megoldast senki nem irt, csak ocsarolta a csajt... na, szerintetek mi lenne a helyzet megoldasa?

Igen, vetesse el mindenképpen.

A saját életét nem kell eldobnia ezért.

És megszülnie sem kell, hogy örökbe adja, mert egy 14 éves kis testet nagyon megviselne a terhesség és szülés (igen, jobban mint egy abortusz)!

Figyelj nem ítélkezve előítéletesen írom ezt de szerintem érdemes végiggondolni magát a helyzetet.

14 évesen egy serdülőről beszélünk, azaz nem egy felnőtt nőről aki biológiailag elég érett ahhoz hogy problémamentesen kihordjon egy terhességet.

Lehet mondani hogy bezzeg a középkorban, de hidd el nem véletlenül volt ott akkora az anyák gyermekágyi halála, és nem tartom követendőnek csak mert régen így működött. Egy 14 éves automatikusan veszélyeztetett terhes lesz, a teste alapjáraton alakul fejlődik változik, és ehhez jön az ahogy a baba nő úgy szintén változik a teste, ez hihetetlenül megterhelő.

Egy testileg fejlett nőt is megterhel a várandósság és a szülés, képzeld el ezt egy ekkora lánynál.

A másik pedig az hogy szellemileg sem hiszem hogy érett lenne. És ezt nem rosszból írom hiszen nem dolga még hogy felnőttként gondolkozzon. Ezután jön a lázadások az önkeresés kora, az hogy kialakuljon a stabil személyisége.És ezzel ismétlem nincs baj, nem baj hogy felelőtlenebb meggondolatlanabb impulzívabb ez a kor ezzel jár. Sokan a húszas éveikig nem rendelkeznek stabil személyiséggel, de ha olvasgatod gyakorit láthatod hogy a húszévesek mennyire meg tudnak ijedni a terhességtől mert nem érzik hogy elég stabilak az anyaságra, pedig testileg bírnák már a dolgot egyes esetekben az anyagiakkal se lenne baj.

A párkapcsolathoz szintén gyerek még, nem érett egy igazán komoly életre szóló kapcsolatra, a párkapcsolatban is sokat kell tanulni, az első szerelem pedig annyira önző, úgy kapja meg a férfi azt az odaadást és ragaszkodást hogy nem is biztos hogy megérdemli, csak azzal éri el hogy képes volt előhozni egy érzést, nincs ebben benne hogy megértő e, milyen együtt élni vele, képes e támasza lenni stb

Tehát én nem tartom érettnek se testileg se lelkileg a 14 éves lányokat az anyaságra, és úgy gondolom hogy ebben az esetben szülői részről is borzasztó elmaradásnak kell lennie nevelés terén.

Viszont a helyzet adott, meg kell oldani valahogy.

Ez az az eset szerintem amikor szülőkkel együtt mennek az orvoshoz, kikérik a véleményét hogy mire számítsanak, melyik alternatíva milyen következményekkel járna. Utána pedig irány a családterápia

És bevallom megértem aki ítélkezik, ez ugyanis se nem helyes, se nem normális, ez egy olyan helyzet aminek még nem kellett volna megtörténnie..

Csak címszavakban, mert nagy újdonságot úgysem fogok tudni mondani az előzőekhez képest:

1. A szülők (a srác szüleié is) felelőssége vitathatatlan, nem volt megfelelő a felvilágosítás és/vagy nevelés. Rendes a szülőktől, hogy ha már ők hibáztak, támogatják a lányt, de ez szerintem megint rossz döntés.

2. A ri-bancozás, gyűlölködés, de még a gratulálás sem viszi előrébb a problémát, ugyanis egyikből sem tanulnak.

3. Teljesen mindegy, hogy Amerikában vagy Karakószörcsögön történt, itthon is előfordul ilyesmi, a probléma valós.

4. Szerintem, ha valaki 18 éves kora előtt valami oknál fogva teherbe esik, akkor vetesse el. Ha nálam így alakult volna, én is ezt tettem volna. Komoly lecke az abortusz, amivel ezek után együtt kell élnie, de ezzel legfeljebb egy életet tesz tönkre, a sajátját. (Lehet mondani, hogy meg a magzatét, de én nem vagyok abortuszellenes, szerintem sok esetben indokolt, és nem gyilkosság, az örökbeadást pedig szintén nem tekintem opciónak. Ebben nyilván gondolkodástól/neveltetéstől függően óriási különbségek lehetnek, de most nem az abortuszellenesség a téma.)