Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség » Milyen érzés anyának lenni?

Milyen érzés anyának lenni?

Figyelt kérdés

15 hetes vagyok de meg semmi erzelem nincs bennem csak az hogy nem szeretnem elvesziteni oket (ikrek).... Milyen amikor atolel a gyermeketek vagy azt mondja szeretlek anya? Es mikor jon az az erzes az a szerelem?

#gyerek #terhesség #szeretet

2015. márc. 20. 01:21

1/8 anonim

válasza:

szia!

en is ugyanigy erzek szoval fogalmam sincs es addig nem is tudjuk meg amig nem szuletik meg azt hiszem,nekem soka jott ossze a baba szoval en triplan nem hiszem el .

10+1 km

2015. márc. 20. 02:11

Hasznos számodra ez a válasz?

2/8 Wiky93

válasza:

Nálam se volt nagyon semmi míg pocakos voltam csak, hogy jaj de kíváncsi vagyok rá meg ilyenek..mikor megszületett es ideig még nehéz volt vele, nem fogtam fel nagyon azt se, hogy anya vagyok.. Igaz még a kislányom csak 3hónapos de egy odeje kialakult minden, átalussza az éjszakát, egyre ügyesebb, egyre többet gagyog stb (szóval nem azt érzem mint mikor kisebb volt) nagyon szeretem, jó érzés anyának lenni, alig várom, hogy átöleljen és mondja, hogy szeretlek anya :)

2015. márc. 20. 06:29

Hasznos számodra ez a válasz?

3/8 anonim

válasza:

Szerelem,első pillanatban,vagy lehet már a pocakban én úgy érzem a végefelé már nagyon szerelmes voltam, és azóta. Elmondhatatlan az az érzés mikor azt mondja szeretlek.persze van hogy lefáraszt a kérdéseivel (már 2,5éves) vagy kiakaszt, de akkor is imádom. Nekem a legnehezebb amit elkell fogadnom hogy önnálásodik, már nem etethetem, 1éve nincs pelusa ugyhogy az sincs mint régen. Szőrnyű hogy ennyire gyorsan nőnek. Én nem tudom elmondani, hogy mit érzek iránta. Nem sokára Ti is áttélitek majd, és szerintem ti szem fogtok szavakat találni erre az érzésre.

2015. márc. 20. 07:00

Hasznos számodra ez a válasz?

4/8 anonim

válasza:

Sziasztok! A nagyobbik fiammal fel sem fogtam hogy terhes vagyok, csak dolgoztam, nőtt a pocakom, és hirtelen megszületett :) Kellett pár hét/hónap hogy összehangolódjunk, utána kezdődött a "szerelem" :) Eleinte csak a túlélés volt a célom :) Már 2,5 éves, imádom, okos, hisztis, huncut :) A kisebbikkel problémás volt a terhesség, koraszülés, őt az első pillanattól imádtam, talán a körülmények miatt is. Ő ragaszkodóbb baba, de mindkettőt kb egyformán szeretem, minkettőt azért amilyen. Az anyaság nagyon nagy felelősséggel jár, ketten akarnak kétfelé szakítani, mindkettő a sajátjának akar, nem szeretnének osztozni rajtam. Ez jól is esik, és nagyon nehéz mert valamilyen kompromisszumot muszáj kötni. Az anyáknak kevés idejük van önmagukra, de ezt nem érzem tehernek, megoldom, legfontosabb hogy a gyerekek boldogok, egészségesek és kiegyensúlyozottak legyenek, akkor rengeteg szeretetet adnak vissza. Megéri :) A nagy minden nap elmondja hogy szeret, a kicsi csak bújik, szavak nélkül (10 hónapos). Nekem az elején kellett ahhoz idő hogy megszeressem a fiamat, de ma már mindenemet odaadnám egy mosolyáért :)

2015. márc. 20. 09:24

Hasznos számodra ez a válasz?

5/8 anonim

válasza:

Nekem azóta vannak valamiféle anyai érzéseim, mióta érzem mozogni a kislányomat, előtte nekem is "csak" ennyi volt, hogy nagyon aggódtam érte, nem akartam elveszíteni (nekem volt egy missed ab-om tavaly, duplán féltem). De konkrét szeretetet azóta érzek, mióta tudok vele kommunikálni, mindig mosolyt csal az arcomra, ha belém rúg, ha reagál a simogatásaimra :) Ez nyilván még nem az, amit majd akkor érzek, ha a kezemben lesz, de már elindult a folyamat, mióta érzem őt :)

23 hkm

2015. márc. 20. 10:36

Hasznos számodra ez a válasz?

6/8 anonim

válasza:

Szia! Nekem is ikreim vannak. Nalunk varatlanul - gyogyszer mellett - jottek ossze, m nem terveztunk egyelore gyereket es a terhesseg elso par honapja eleg durva volt, m majdnem elveszitettem oket, ugyanis elestem. Akkor nem volt ido/energia azon gondolkodni, h mi lesz kesobb, de mar akkor nagyon feltettem oket. Amikor stabilizalodott a helyzet, akkor csak az kotott le, h elviseljem a terhesseget, m nalam eleg nehez volt.

Csaszarral szultem 2 honappal korabban a kiirt datumnal. Amikor eloszor meglattam oket, nagyon fura volt, m kimondhatatlanul picikek voltak, eletemben nem lattam ekkora babakat meg. Rogton vittek oket az inkubatorba. Aztan az elso par het azzal telt, h szoktattak a noverek a gondozashoz. Akkor meg nem igazan erzi az ember, h anya, csak azt, h felelosseggel tartozik azert a 2 pici lenyert, es helyt kell allnia.

Aztan hazavittuk oket, es ott kezdodott az igazi anya-gyerek kapcsolat :) Lassan 8 honaposak lesznek, es alig birok elszakadni toluk, fuggetlenul attol, h az ikrek gondozasa kegyetlen kemeny melo es 0-24-ig tarto elfoglaltsag. De nem tudok annyira faradt lenni, h ne kelnek fel ejjel akar 10-szer is hozzajuk. Valahogy ugy tudnam megfogalmazni, h ha anya lesz az ember, akkor rajon arra, h mennyi rejtett energiaforrasa van, es az az erzes onti el, h a gyerekeiert barmit, de barmit megtenne! Legalabbis velem igy van :) A legszebb es legjobb erzes a vilagon! :)

2015. márc. 20. 11:41

Hasznos számodra ez a válasz?

7/8 anonim

válasza:

Nem tudom, én apa vagyok. S bár a csemetéim már rég a saját lábukon állnak, mind a mai napig varázslatos érzés.

2015. márc. 21. 11:06

Hasznos számodra ez a válasz?

8/8 anonim

válasza:

Én sem tudom, apuka vagyok, de mikor 19 hónapos kisfiam a másik szobából kiabál át, hogy "apa apa apaa aaapaaaaa!!!!" és vigyorog, mert tudja hogy rögtön ugrok, hát az fantasztikus! :))

2015. márc. 23. 22:43

Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések: