Az anyukánál 20 év jó életkor, a család alapításra?

Csatlakozom az egyik kedves előzőhöz, én is a készbe pottyantós vagyok és mindennapos vagyok a másodikkal. :) Szintén iskolába járok GYES mellett. Csak azt nem értem, hogy miért fáj ez másnak? Én sem szólok meg senkit. Mindenki úgy alakítja az életét, ahogyan tudja. Ha egyszer adott a lehetőség és készen álltam rá, miért ne szülhettem volna 20 évesen? Mert más nem teheti meg? Ez komoly? Készen álltunk rá és most nagyon boldogok vagyunk, de mondtam volna azt hogy "Várok még úgy 10-15 évet, mert a szomszéd Marika sem teheti meg hogy az én koromban szüljön. Most akkor valami olyat csinálok inkább, ami szerinte is jó." ? Na ne röhögtess... :) Ennyi erővel együnk mind száraz kenyeret, mert sokaknak csak az adatik meg? Igen, a tipikus "Ha nekem sz ar, legyen az másnak is" mentalitás. És nagyon álszent is. Ha megteheted hogy normális ételt tegyél az asztalra, nem fogsz főtt krumplin élni. Nem várom el mástól hogy hozzám igazítsa az életét, épp ezért én sem fogok másokhoz (és főleg nem idegenekhez) alkalmazkodni. Minden lehetőséget megragadok a boldogságra. Ez így normális. Hogy a férjemnek most több van? Igen. De nem sajnálom tőle és nem is tartok rá igényt. Gyönyörű életem van és nem tétlenkedem. Gondoskodom a családomról és képzem magamat. Tele vagyok tervekkel. A SAJÁT terveimmel. 10-15 év múlva pedig még mindig fiatal leszek és lesz 2 gyönyörű nagy gyerekem. :) Hogy más irigy és rosszindulatú, azzal sajnos nem tudok mit kezdeni, de az életemet biztosan nem fogom hozzájuk igazítani. Így vagyok boldog és hülye lennék ezt eldobni.

Minket egyébként bebiztosított a férjem a halála esetére, de nagyon remélem hogy soha nem lesz rá szükség. Szeretnék még 50-60 évet leélni vele. :) Bár nem tudom hogy miért jön mindenki ezzel, hiszen fiatalon szülni nem jelenti azt hogy az ember életképtelen. :) Én sem halnék éhen. Ezzel kapcsolatban még annyit, hogy tulajdonképpen semmiben sem különbözünk a 35 évesen szülőktől. Ő akkor nem dolgozik, én meg most nem. Lehet hogy ő az én koromban pont dolgozott, de az ő korában én fogok dolgozni. :)

Amúgy meg: Ha 20 évesen szülsz, azért szólnak le, ha 40 évesen, akkor meg azért. Szóval üzenem mind a korán, mind a későn szülőknek: Lesz arni minden rosszindulatú vagy irigy embert. :)

21 - es vagyok. Kimaradt két gondolat.

1: Na igen. Sokat gondolkodom azon, hogy tulajdonképpen az apa nem számít egyenrangúnak? Mi van akkor ha teszem azt válás esetén az apával marad a gyerek, mert neki adottabbak a lehetőségei. Gondolok itt arra hogy mondjuk magas keresete van és közel élnek a szülei, anyukának ellenben egyik sem adott. Lehet a gyereket 50-50% arányban is nevelni. Ez az enyém -tiéd válás esetén annyira undorító... A gyereknek 2 szülője van. Ne csak akkor legyen apa az apa, amikor GYT - t kell követelni. Ugyanannyi joga van nevelni a gyereket, mint az anyának.

2: MINDEN TISZTELETTEL a későn szülők felé... 20 évesen én is nyugodtabban szülök eü. szempontból. Ilyenkor nagyobb esélyünk van a problémamentességre és a regenerálódás is gyorsabb.

Sokan nagyon magukra veszik az itt elhangzottakat. Van, akinél nem jelent gondot a korai szülés és van, akinél a késői sem.

Más az élet üteme mindenkinél, máskor találja meg a partnert, máshogy halad a tanulmányaiban, karrierjében, ezek rettentő egyéni dolgok.

A gyerekvállalásra lelkiekben is máskor érnek meg az emberek. Van, aki 20 évesen örül neki, van, aki 20 évesen frászt kapna egy terhességtől, de 30 évesen már örömmel fogadja.

Én elsősorban a kérdezőre gondoltam, akinek az írása alapján nem egy képzett, talpraesett emberrel állunk szemben. Ilyen körülmények között rizikós a korai gyerekvállalás, mert nehéz elképzelni, hogy hosszútávon gondolkodik és több eshetőségre is felkészül.

Saját magáról meg senki nem szereti azt gondolni, hogy esetleg rosszul méri fel a terepet. Utólag derül ki, hogy a partnerre tényleg lehetett támaszkodni, vagy gyerekvállalás után mutatja ki a foga fehérjét. Kívülről ezt nem lehet eldönteni, de a kapcsolatban benne élő még hevesebben tiltakozik. Tehát az alapállás az, hogy aki gyereket vár, az tökéletesen választott. Az esetek egy részében így is van. Az esetek másik részében: hát, arról sok kérdést lehet olvasni itt is.

Ami nem tetszik a reakciókban: aki fiatalon szült és kikéri magának, hogy a fiatalon szülésre bárki rosszat mondjon (mert élje mindenki úgy az életét, ahogy ő jónak látja és legyünk toleránsak) azért beszúr néhány fricskát a későbbi életkorban szülők felé. Ez kettős mérce.

Gyerekvállalás előtt általánosságban érdemes mérlegelni a lehetőségeket, eshetőségeket, egyéni körülményeket. Erre néhányan jobban képesek, mások kevésbé. Az utóbbi csoport rosszul fog járni, korától függetlenül. De, ahogy feljebb írtam, adott helyzetben senki sem fogja azt mondani magáról, hogy "rossz az emberismeretem, csak sodródok és másokra hagyatkozom". Ezért parttalan a vita, egymás életébe meg nem látunk bele.

Még egy gondolat: itt nagyon egy komponens lett kiragadva egy összetett kérdésből. (Megfelelő-e a 20 éves életkor a családalapításra?)

Ez olyan, mintha autóvásárlás előtt megkérdezném, hogy jó vásárt csinálok-e, ha kombi autót veszek. Lehet vitatkozni, hogy milyen jó a kombi kontra sima hátú autó.

De nem esett szó arról, hogy mennyibe kerül, hány éves, van-e műszakija, volt-e törve, hány km-t futott, milyen állapotban van kívül-belül, milyen márka. Ezek együttesen tudják megválaszolni a kérdést, nem egy kiragadott tulajdonság, ami ÖNMAGÁBAN semmitmondó.

En nem a korai szülést vettem magamra, hanem a stilus volt sértő, amivel jellemezve volt, hogy a keszbe potyogtatni mindenki tud... Az lehet, de azt a keszet eletben is kell am tartani, gondozni es ápolni, pont ugy, mint a szobanovenyt. Es mennyi olyat hallani, hogy 10-15 evig egyutt vannak gyerek nelkul, amikor meg megszületik vegre az adott korulmenyekbe amikre annyira vartak, akkor meg szetmennek... Na az se tul kecsegtető.

Szerintem egy vesszohiba miatt meg nem kell leírni senkit. Rólam is gondolhatja akarki, hogy ostoba vagyok, mert néha rontok, közbe meg nagyon sok helyen az angolszoftveru telefon automazice javít, csak a magyar helyesírásnak ellenkezőleg. 😊 neha meg ekezetem sincs.

23 - as én sosem szóltam le a későn szülőket és eztán sem fogom. Nem gondolom hogy van ideális kor. Amit fel szoktam hozni ellene a MAGAM részéről, hogy 40 évesen már csak a magasabb rizikó miatt sem szülnék szívesen. Ezzel viszont értelmes embert nem sértek, mert a dolog tény és mit sem változtat azon, hogy ki lesz jó szülő. Ellenben a minket, fiatal anyákat érő megjegyzéseknek semmi valóságalapja. Engem nem érdekel az, hogy XY a putriba szüli a nyolcadik gyerekét, mert ő nem én vagyok. Az olyan sértő megjegyzéseket meg nem tűröm, miszerint csak pottyantom a gyerekeimet, nem csinálok semmit és még sorolhatnám.

Persze itt GYK - n mindenki olyan fene jól áll 30 - 40 évesen, tudom. Csak azt nem értem, hogy hol a francban vannak ilyenkor a nyomorgó emberek. :)

A valóság az, hogy a billentyűzet mögül mindenki könnyen sérteget, de amikor bevásárlásnál egymás mellett állunk, nem merne hasonló megjegyzést tenni, hiszen ott már kiütközik a különbség, nem tud a monitor mögé bújni. Nem tartom magamnál többre azt a 40 évest, aki bár lehet hogy többet megélt mint jelenleg én, de már a harmadik gyereket szüli a semmire, a nyomorra. A bevásárlókocsijukban van pár olcsó Tescos cucc, miközben a miénkből semmi sem hiányzik. Szakadtak, koszosak a gyerekei meg ő is. Villanyszámlára nem futja. De azért bevállalja mert ő megdolgozott érte és már 40 éves - így nyilván marha felelősségteljes és megteheti. Én meg egy csitri vagyok aki a nagyszülőknek szül, nem érdeklik a gyerekei, éretlen az anyaságra (aha, nem én ordítozom a gyerekemmel türelmetlenségemben mindenki előtt :)) stb. Csak épp a valóság az, amit a két szemünkkel is észlelhetünk. Lehet hogy én a készbe szültem, de nem a nagyszülőknek, ellátom itthon a rengeteg dolgomat és mellette tanulok azért, hogy fejlesszem magamat és GYES után is lehessek valaki. Hogy kettőnk közül ki vállal gyereket indokoltabban, az szerintem nem kérdés. De mivel én 20 vagyok ő meg 40, nyilván ő inkább megteheti és alkalmasabb rá. Milyen idióta logika ez? Ennek ellenére nem szoktam megjegyzést tenni senkire, de az azért enyhén szólva is idegesítő hogy az ilyen és ehhez hasonló emberek sértegetnek minden előzmény nélkül úgy, hogy talán még csak rá sem köszöntem. És miért? Mert ő ezt nem tehette és a büdös életben nem is tehetné meg. Bocs, nem én tehetek róla. Tűrni viszont továbbra sem fogom az ilyen megjegyzéseket és ha bunkó módon le kell égetnem, hát megteszem. Tanulja meg mindenki hogy hol vannak a határai, mert ameddig én megadom a tiszteletet és mindenkire rámosolygok, addig legalább annyit elvárok visszafelé hogy ne tegyen ilyen megjegyzéseket.

Anyagi szempontból teljesen mindegy, hogy albérlet vagy saját. Persze, ha hitel nélkül veszel házat v. lakást, akkor nem mindegy. De, 20-25 évig fizetni tetemes összeget hitelre v. albit teljesen mindegy. Hitelt is csak akkor vegyél fel, ha tutira olyan állást találsz, ahonnan tutira nem rúgnak ki, amíg legalább a hitelt fizeted. De, gyereket se szülj addig, míg hiteled van. Mert hitelre gyereket vállalni milyen már?:D

Kedves 25 éves, amiket írsz, nevetségesek a mai Magyarországra nézve, 25 éves létedre azt hangsúlyozod, amit a gyk-n a legtöbben hallani akarnak, mert úgy nézem, te innen tanulod az élettapasztalatod. Igazából, aki 19 évesen szült (itt az egyik válaszadó), érettebben gondolkodik, mint te. Egyértelmű, hogy míg valaki egyetemre jár, nem szül, de ha nem jár és dolgozik, akkor vállaljon gyereket. Lényegtelen, hogy albi v. saját, a mai 20-30 évesek nem nagyon tudnak szülői segítség nélkül saját ingatlant venni és ők vannak többségben. Azt sem hiszem, hogy olyan sokan keresnének fél milliót egy hónapban, amiből normálisan félre tudnának tenni és belátható időn belül ingatlanhoz jutni, nem pedig 10 éven át spórolni és akkor majd 35 évesen szülök egy gyereket.

Kedves 25 éves, a hiteled bedőlhet, a lakásod elveheti a bank, a munkahelyedről kirúghatnak, párodat is. Ezek olyan dolgok amiket előre nem lehet tudni és nem tudod megakadályozni. Most az, hogy lesz pár százezer megtakarításod, ha lesz persze lakás vásárlás után, az nem sok és 1 gyerekkel nem sokat fog érni, ha hónapokig nem találsz munkát. Persze, neked gondolom keresett szakmád van, mint mindenkinek itt a gyk-n:) Itt mindenki mérnök, meg informatikus:)

Vicc a sablon szöveged, mint írta más is, nevetséges, hogy ilyeneket mondanak egyesek, hogy meg kell teremteni azt is, ha egyedülállóként nevelek gyereket. Istenem, annak a gyereknek akkor is lesz apja, ha nem hal meg.

Ennyire nem kell tragikusan felfogni az életet, élni kellene.

Ja, meg az megint más dolog, akit a szülei több millióval tudnak támogatni v. épp ingatlant vesznek nekik, ők azért ebbe a részbe, inkább ne szóljanak bele.

Egyetertek azzal, aki azt írta, hogy bedolhet a hitel stb.

Es akkor mit csinal majd? Siránkozik a gyerekkel es cseszheti mindazt, amiert addig dolgozott es halogatta a gyerekvallalast, mert a bank nem teged nez, hanem mindent visz...

Mint irtam, nekunk a csaladi haz 3 generációs, mienk a tetőtér, hitelmentes a kocsink es mindenunk. Ja nem, mert a telefonomon van meg két honap részlet 😄 orulok neki, hogy anyósom elorelazo volt, kulonben mi sem lennénk ilyen jol, hogy a párom félmilliós fizetésének a felét felrerakjuk Havonta. Es igen, savanyú a szolo. En sem jottem gazdag családból, csak kozeposztalybelibol, a szüleik annyival tamogatnak minket, amennyivel tudnak, most a kisbabanak toluk kapjuk a pelenkázó komodot, es annak is örülünk.

Lehet hallgatni a gyerekvallalast es kötni mindenfele feltételhez, de igazabol tudod a mondast: Boldogságot adhat egy viskó is eleget, csak a sziv legyen a sorsával elégedett. En ugy gondolom, hogy akiknek mindenkeppen kell gyerek azok vallalnak albiba is, mert kulonben tenyleg kihalnank. Nem áll az orszag olyan jol, hogy minden huszonevesnek sajat lakása stb legyen. Ennek ellenere mi mar a közeljövőben megvesszük a gyerekek számára a két ingatlant, hogy majd legyen nekik. Addig kiadjuk, fial a penz.

Várhattam volna én ia keg 15 evet ha fene nagyon büszke lennek. De minek? A büszkeség csak eppen annyira jo, hogy az ember ki tudja vele torulni a feneket, mert sokra nem megy vele az eletben. Most vagyunk fiatalok, energetikusak es egeszsegesek, miert várjunk 10 évet, csak mert ma az a trend? Sajnalom, ha ciki vagyok, de mi éljük az életünket es nemm arra kuporgatunk, hogy majd akkor lesz csaladom, ha lakasom... Ugyan.

27!

Egy nagyon jól átgondolt módon fogok hitelhez jutni, amiből anyagilag remekül kijövünk, de nem részletezném, a lényeg, hogy röhögve kifizetjük, és még kamat sem terhel.

Közben szülök egyetlen egy gyereket. Én nem gondolkodom éretten? Gondolj, amit akarsz. :) Mi nem adósítjuk el magunkat, mint az átlag magyar, hanem 5-6 év múlva lesz egy hitelmentes lakásunk, és addigra talán egy 3-4 éves gyerekem, ha megadatik nekünk, nem lesz egészségügyi akadálya.

Nem keresett szakmám van, csak olyan munkahelyem, ami nem fog megszűnni, ennek okát nem mondom meg, mert azzal elárulnám, hol dolgozom. Nem keresek túl sokat, de atombiztos helyen vagyok, ahonnan akkor rúgnának ki, ha azt magam idézem elő, amit nem fogok. Nem vagyok sem informatikus, sem mérnök; sajnos, pedig az a fizetés nekem is jól jönne. :)

Annyi biztos, hogy mindenre nem tud felkészülni az ember, ez igaz, de sosem állítottam az ellenkezőjét. De ne mond nekem, hogy aki a mának él, az jobban jön ki egy munkanélküliségből, váratlan helyzetből, mint akinek vannak megtakarításai.

Voltunk egyszerre munka nélkül a férjemmel, de mivel közel egy milliós megtakarításunk volt akkor, egy év együttélés után, átvészeltük. Ugyanakkor leapadtak a tartalékok, de újra gyűlnek szépen, mert a pénzzel remekül tudunk bánni.

Egyébként nem arra hajtok, hogy egyedül is fel tudjam nevelni a gyerekem; nem is írtam sehol, hogy ez lenne a cél. Tartom olyan erősnek a kapcsolatom, hogy erre legfeljebb akkor kerülne sor, ha valami történne a férjemmel. Nem is ezt a részét hangsúlyoztam, mikor azt írtam, a nőnek is illene beleadni valamit a közösbe. Hanem hogy én nem bírnék úgy élni egy házban, hogy abban nincs benne a munkám. Mert azt nem kompenzálja az, hogy elvégzem a házimunkát. Nekem jó érzés úgy körbenézni, hogy minden vagyontárgyunk, ami van, az én munkám gyümölcse is. Persze megértem, ha más nincs ezzel így, tiszteletben tartom.

Sandrachnologic pedig biztos az üdítő kivétele azoknak a lányoknak, akik bár kezdetben nem tettek sokat közösbe, legalább rendezett körülmények közt élnek, szeretetteljes családban. Ez mindenképp dicséretes. De én nem is az ilyenekre gondoltam, én felmutattam egy inget, amit pl. ő is magára vett. Minden helyzetben vannak kivételek, ha ő az, akkor ne érezze, hogy róla írtam ezt.

Mindenesetre annyit bármelyik fiatalon szülő lány/nő elismerhet, azért könnyű úgy vállalni gyereket, ha minden feltétel adott. Nekem nem volt adott. De azért vagyok beállítva hülyének, mert én csak az alapvető körülményeket szeretném megteremteni gyerekvállalás előtt. Ami nekik 20 éves korukra megvolt, nekünk meg kitartó munkával sok év alatt lesz meg, de már látjuk a végét. És akkor én éretlen vagyok, mert nekem is 20 évesen kellett volna szülnöm... Nem volt célom sosem 30 felett vállalni gyereket, ha minden jól megy, nem is kell, de megértem azt, aki akkor jut el oda, mert nem mindenki tud annyit félretenni, mint mi. Szerencsénk van, olcsó albérletben lakunk, és hajlandóak vagyunk lemondani egy csomó dologról, hogy cserébe minél több megtakarításunk legyen. Nem mindenkinek megy így, mert eleve nem keres még ennyit sem, vagy nem talál állást... Nem értem, miért kevertük ide azokat, akik nyilvánvalóan valamit rohadt rosszul csinálnak, ha 40 évesen is csak a semmire szülnek, és olcsó termékekkel tudják ellátni a családot, netán tetejébe még csurig vannak adóssággal. Kikérem magamnak, hogy ezekhez soroljanak engem!!!

Amúgy mi is lakhatnánk több generációs családi házban, mivel a szüleimnek nagy családi házuk van. De nekünk az nem kellett, eljöttünk onnan, inkább magunk teremtjük meg, amink van. Olyan áldozatok árán nem kellett az ott lakás, amivel járt volna. Jobb külön, még ha nehezebb is.