GYÓGYSZER, DROG, ALKOHOL. és babát várunk. Szerintetek? Bővebben lent.

Nem értem mit keresel még ott.... Én sajnos elég sok drogost, függőt isemerek és hidd el, innen már nagyon meredek a visszaút. De ezzel gondolom tisztában vagy, hiszen látod rajta, hogy nem sok tiszta pillanata van. Én a helyedben mennék, ha abbahagyja megérdemel és szüksége lesz rátok. Ha nem,.... hát jobb lesz nélküle.

Gondolom alapból nem harmonikus a kapcsolatotok, tehát pakolj.

Nem ismerem a párod, nem általánosítok, hogy minden drogos egyforma, de leírok egy szitut, hátha érdekel.

Unokatestvérem szociális munkásként drogosokkal foglalkozott, aztán összejött az egyikkel és terhes lett. A férfi 42, az unokatesóm 32 éves, a baba már 3. lényeg a lényeg. A hapsi leszokni jár, ő is mindenféle nyugtatókat, ilyesmiket szed, 20 évig drogozott keményen. Hol együtt éltek, hol nem. A pasi nem jár el dolgozni, unokatesóm tartja el őt is, viszont a pasi van egész nap a gyerekkel, hogy legalább bébiszitterre ne kelljen költeni. Vagyis épp múlt hónapban töltötte a kislány a hármat, így oviba ment. De a pasi semmit nem segített a gyereken kívül. Se házimunka, se bevásárlás, se főzés. Mocskos, rendetlen, mindent szanaszét hagy... enm sorolom. Viszont, a kislány nagyon szereti, akármikor ébred, apát hívja, akkor is, ha csak anya van otthon. A mobil lételeme a kislánynak, mert sokáig nem éltek együtt a szülei és apa olyankor csak a telefonban volt.

Szóval a pasi neveli a gyereket, ahogy tudja, mást nem csinál, a kislány ragaszkodik hozzá, unokatesóm nappal dolgozik, este háztartást vezet. A kislány szeretve van, de nem tudja mi az a szeretet, ami apa és anya között kéne hogy legyen. Mert ők már csak élnek egymás mellett. Tele gondokkal és feszültséggel.

(Nem mellesleg beteges a kislány, talán apa drogos múltjától, talán nem)

Szia!

Én sem érzek irántad sajnálatot (csak a gyerek iránt), mivel tudtad mibe mész bele. A sarkadra kellett volna állni teherbeesés előtt.

Én erős dohányos voltam annak idején, tudom, hogy ez nem ugyanaz, de mégis leírom, hogy a férjem kijelentette, amíg teljesen le nem szokom és már hónapok óta nem dohányoztam, addig nem vállal velem gyereket és az sem érdekli, hogy ketyeg a biológiai órám. Nagyon nehéz volt leszokni, mert sokat dolgoztam és nagy stresszben, dehát a drogozásra, bagóra, piára, gyógyszerre mindig lehet okot találni... :S Azóta már a 2. babát várom, cigi nélkül.

Lehet, hogy a 23-36-os válaszoló nem volt éppen mézes-mázos, de az a nagy helyzet, hogy tökéletesen igaza van és ezt bizony te is tudod!

Te vagy a felelős ezért az egész helyzetért, te választottad őt a gyermeked apjának. Olyan meg, hogy akaratom ellenére váratlanul összejön egy pici nincs, nem vagyunk már az óvodában...

Egyébként sose várd, hogy egy férfi szülés után majd jól megváltozik, mert aki a terhes nővel ezt megteszi, a kisgyerek gondjaival teli kialvatlan napokon csak még rosszabb lesz.

"A terhességem végiggörcsöltem, illetve bőgtem a sok idegeskedés miatt." Ha ez árt a babának (ne legyen úgy) , akkor ez is a te felelősséged, mert ilyen szituációban ezt te vállaltad. Min idegeskedtél? Min görcsöltél? Min bőgtél? Talán a saját döntéseden, nem máson.

Ha már egyszer ott a baba, akkor tartozol neki annyival, hogy összeszeded magad és normális idegrenszerrel várod idekint szegényt és nem picsorogsz folyton, hanem boldog vagy, hogy ilyen ajándékot kaptál az élettől!

10:26-nak.

Szerintem pont erre van szüksége. Azt gondolom, ha valakit szembesítenek a hibáival, az semmiképpen nem árthat. És különben is, mit finomkodjon vele az ember, mikor épp a gyerekét teszi tönkre, szinte mindenképp.

Huu,hát azt kell mondanom,hogy itt sokaknak igazuk van akik "bántanak".Lehet,hogy nem ilyen stílusban kellene elmondani/leírni,de igaz ami igaz!

Reméljük a gyereketeknek nem lesz semmi baja!És szerintem ez nem jó környezet egy kisbabának,úgyhogy menekülj...hol jobb lesz,hol rosszabb,egy gyereknek pedig állandóság és jó körülmények kellenek ahhoz,hogy egészségesen tudjon fejlődni,növögetni,ÉLNI!!!