26 hetes kismama vagyok, de már úgy várom az utolsó hónapot. Ti is voltatok-vagytok így?

én úgy voltam, hogy alig birom már ki, hogy végre a láthassam-(nagyon zavart, hogy akis lábacskáit is tippeltem hogy az a ki-kiemelkedő dudor a bordámnál az az), érinthessem, kezemben tarthassam, a nagy pocakot nem tudtam magamhoz ölelni :)

aztán jött egy kósza gondolat, hogy ez még szorosabb mint egy ölelés, tehát amikor annyira szeretsz valakit, hogy "összeroppantanád", az, hogy benned van, az még ezen is túltesz és örülni kell, mert ez az időszak sem jön vissza

*bocsi, nem is ezt kérdezted

én nem vártam az utolsó hónapot, mert még minig nem voltam kész minennel, nem tjékozódtam eleget, és nem jött be, hogy akkor ugrik meg minden, duplázódik a has, meg a vizesedés