23 hetes terhes vagyok, a páromnak problémát jelent hogy elvigyen sétálni vagy moziba. Azt mondja nincs kedve engem programoztatni, oldjam meg. Ez gáz?

Előtte is ilyen volt a párod?

Nem tudok mit mondani, te ismered, te élsz vele együtt. Innen nehéz bármit is.

Ha eddig is ilyen volt, mitől változna meg? OK, hogy esetleg te most jobban ráérsz vagy törődésre vágysz, de ha eddig ő nem volt ilyen, most se lesz.

Elvileg ismered, tudod, milyen, mire számíthatsz.

Tényleg az a kérdés, hogy előtte mennyit mozdultatok ki együtt...aztán pedig az, hogy ezeket a kimozdulásokat, programokat azóta igényled-e amióta terhes vagy, vagy előtte is, illetve most a régi programokat miért nem tudjátok csinálni, továbbá, ha otthon vagy, mennyire tudod magad lefoglalni.

Ezekre a kérdésekre magadnak kell válaszolni, lehet rájössz, hogy a terhesség Téged változtatott meg és nem a párodat.

Én azt javasolnám, hogy ne nyúzd őt! Próbáld megoldani a kikapcsolódást mással, barátnő, szomszéd, szülők, egyéb rokon, és csak ritkán a pároddal. Kivéve persze a szexet:-)))) Nincs abban semmi, ha nem a pároddal mész el otthonról...így ő egyenlőre élheti azt az életét, ami eddig volt. Gondolom dolgozik, ő is várja a babát, lehet kicsit ijedt is, hogy mennyire meg fog változni minden körülöttetek. Szóval neki is van lelkivilága, csak mégsem olyan érzékeny, mint a tiéd, elvégre nálad a pocaklakó:-)

egyébként személyes tapasztalatom eddig: Én sokáig dolgoztam, 30. hetesen mentem táppénre. Az utolsó hetekben itthon dolgoztam, de így volt elfoglaltságom, sokszor a férjem reklamált, hogy miért nem pihenek. Amióta táppénzen vagyok és duplájára nőtt a pocakom, persze rászorulok a segítségére, szépen lassan hozzászokik, hogy ő létrázik, cipel...stb. De ez sem volt konfliktus mentes, egy kicsit elkényeztettem a ház urát:-) De ha szórakozni vágyom, akkor nem vele kapcsolódok ki, hanem a barátnőimmel, anyukámmal, tesómmal. Pl. ma a barátnőmmel megyek vásárolni kisebb dolgokat, ami még hiányzik a baba fogadásához. A férjemet úgysem érdekli, hogy mennyi textil pelenkát veszek, meg milyen orrszívót.

Az össz kikapcsolódásom a férjemmel az a séta, illetve egy-egy családi látogatás, ami a terhesség előtt is volt. Mozi, szex, kirándulás, buli nuku. Ez van.

Próbáld meg egy kicsit megértőbben kezelni a helyzetet, és valóban találj ki magadnak önálló programot.

Ja! És egyébként semmi gond nincs nálatok, itt a fórumon sokat lehet ilyet olvasni...ez egy átmeneti probléma, és minden megváltozik 17 hét múlva:-))))

Kitartást és minden jót!

(34. hetes mami)

Talán inkább az a baj,hogy mivel irtad,hogy korán jött a baba és még nagyon a kapcsolat elején vagytok,nincs felkészülve az apaságra. Nem tudja hova tenni,bepánikolt és igy védekezik. Sajnos nem tudom,mit kéne tenned,mivel te ismered csak te tudod,hogy reagál a dolgokra,de egy tanács,tudom mennyire érzékeny vagy most ebbe az időbe és jólesne a törődés,de tedd te félre most a haragodat és ne nyaggasd,mert a végén tényleg lépni fog de rossz irányba. Sajnos a fériak általába ilyenek,máshogy reagálnak bizonyos impulzosokra és a védekezés számokra a veszekedés. Probálj meg nélküle programokat csinálni,családdal barátnővel,hidd el egy idő után ő fog hozzád menni,hogy együtt legyetek. Nálunk is hasonló volt a helyzet,aztán én mentem ide-oda,most meg éjjel-nappal programokat tervez,bár most már nekem igy a vége felé kevesebb a kedvem. Remélem sikerül és boldog babavárást.

33km

8.34-es vagyok. Csak az a megoldás, ha feltalálod magad, mással kapcsolódj ki, ne nyüstöld őt. Ha látja, hogy boldog vagy és elégedett, nem unatkozol és békén hagyod, lehet ő is megbirkózik a feladattal, és fel tud készülni a babára. Nem olyan egyszerű ez, hogy azt csak a szerelemmel, vagy annak hiányával lehetne magyarázni. A születés lelkileg igenis traumát jelent a babának, a mamának és az apukának is, mindenkinek kell idő, hogy ezt megeméssze. Ma már nem úgy fogjuk fel az életet, mint ahogy a szüleink, nagyszüleink...ami nem biztos, hogy jó, de ez van.

Az is lehet egyébként, ez most jutott az eszembe, hogy esetleg lelkiismeretfurdalása van, azért lett "pokróc", mert esetleg most még nem tud örülni a babának és esetleg ezt szégyelli, vagy bántja...de ez csak egy kósza ötlet volt a részemről.

Szóval ne csüggedj, hanem örülj a babának, és próbáld függetleníteni magad a párodtól, adj neki időt!

Minden jót!