Kismamák! Ti nem érzitek úgy, hogy túlságosan is
aggódtok a pocaklakótokért?
Figyelt kérdés
27 hetes terhes vagyok, első babánkat várjuk. Időnként rám tör a rettegés, hogy nincs-e valami baj a babával: rátekeredik a köldökzsinór, beteg, sorvad a méhlepény, szülésnél oxigénhiányos állapot lép fel, bölcsőhalál, stb.
Ti hogyan kezelitek ezeket a pánikrohamokat, ha nálatok is vannak?
Ez normális, és már így is marad. Anya vagy, mindig lesz min aggódni :)
Szánt szándékkal hessegesd el az ilyen negatív gondolatokat! Nehogy bevonzd őket!
2014. ápr. 24. 10:50
Hasznos számodra ez a válasz?
2/11 anonim válasza:
Az elején nagyon sokat aggódtam, voltak is gondok. Mióta érzem mozogni, azóta sokkal nyugodtabb vagyok. Érezhetően erősebb, mint mikor először éreztem, elég aktív életet él és amíg így pörög, addig úgy gondolom nem lehet baja. Ráadásul amiket felsoroltál olyan dolgok, amin úgysem tudunk változtatni, kár előre idegeskedni. Annyi egészséges baba születik, miért lenne épp a tiédnek, vagy az enyémnek baja? Gondolom nem iszol, nem cigizel, nem emelgetsz nehezet és vigyázol magadra (meg a babára) amennyire csak tudsz.
2014. ápr. 24. 10:55
Hasznos számodra ez a válasz?
3/11 anonim válasza:
hát én nem tudom. majdnem 3évet kellett várni a babára, de szinte soha nem láttam rémeket. talán ez első uh-n hogy biztos fejlődik, meg utána a következő uh-k előtt hogy még mindig minden rendben. de otthon sose gondoltam rosszra. a párom inkább aggódósabb :) nem mer úgy átölelni nehogy megnyomja...stb. főleg hogy már elég aktívan mocorog napi szinten így meg végképp nem aggódok. már 3 uh-is kimutatta hogy egészséges, meg van mindene, szépen fejlődik....ne idegeskedj, rendben lesz minden. 24hetes kismama
2014. ápr. 24. 11:01
Hasznos számodra ez a válasz?
4/11 anonim válasza:
Aggódó, féltő és óvatos. Anyai ösztönök törnek fel legyen az az első terhesség vagy a sokadik. Ez természetes, csak nem szabad mindig a rosszra gondolni. Nem lesz semmi gond.
Boldog babavárást és minden jót!
30 hkm
2014. ápr. 24. 11:02
Hasznos számodra ez a válasz?
5/11 anonim válasza:
Nekem valahogy kimaradt az aggódás. De lehet, hogy én vagyok túl racionális beállítottságú. Az első három hónapban felkészültem rá, hogy esetleg vetélés lesz, hiszen akkor a leggyakoribb. Szerencsére nem lett, azóta is jól van.
Most egy csúnyább vírust elkaptam, emiatt bevonszoltam magam a kórházba, hogy nézzenek rá. Megnézték, elmondták, hogy őt nem érinti a betegség, minden oké - ezek után már ezzel se foglalkoztam.
2014. ápr. 24. 12:39
Hasznos számodra ez a válasz?
6/11 anonim válasza:
Nekem is az első pár hétben volt para, aztán a 18 hét környékén a szüléstől kezdtem ez szörnyen félni kb 1 hétig tartott. Azóta inkább azon agyalok néha hogy milyen anya leszek, ha már most ennyire nem foglalkozok a pocaklakómmal. 30 hétben vagyok, de semmi aggódás, féltés vagy félelem nincs bennem. Van hogy sokszor el is felejtem, hogy babát várok. A kiságyhoz is már úgy hozzá szoktam itt a szobában, hogy csak egy bútordarabnak gondolom, bele se gondolok sokszor hogy az a babám ágya lesz. Lehet nem szép de én mostanában inkább azon aggodalmaskodok mikor este nyugisan fekszünk párommal, tévézgetünk, beszélgetünk hogy mi lesz a kis nyugis életemmel 2 hónap múlva.
2014. ápr. 26. 11:53
Hasznos számodra ez a válasz?
7/11 anonim válasza:
Elso terhessegemnel eszembe se jutott soha ilyenen ragodni. Nem aggodtam. Persze vizsgalatok elott mindig izgultam h tenyleg rendben van-e minden. Aztan jott a hidegzuhany, 36 hetesen szultem mert ratekeredett a koldokzsinor a nyakara es az utolso pillanatokben vettek ki. Hatalmas szerencsenk volt h eletben maradt. Most a masodikkal a poklok poklat elem at. Felek h most nem lesz ekkora mazlink. Meg tudom erteni amin atmesz. De en is probalok masra gondolni es elterelem a figyelmemet. Ja es beszereztem egy szivhangfigyelot igy minden nap hallgatom a kicsi szivet. Sokat segit. Masok most lehet ezen nevetnek regen en is kinevettem azokat akik igy gondolkodtak es paraztak. De miota igy jartunk eszem agaban sincs kinevetni senkit.
2014. ápr. 26. 13:48
Hasznos számodra ez a válasz?
8/11 anonim válasza:
Szia! Én is ilyen vagyok sajnos, de mostanában próbálok pozitívan gondolkodni, ahogy egy ilyen "pánikroham" rámtör elhessegetem a gondolatot és beszélni kezdek a kisfiamhoz, hogy már mennyire várjuk és vigyázunk rá és szeretjük őt! De ilyenkor apa is sokat segít, ő optimistább életfelfogású eleve és ő mindig eltereli a gondolataimat és beszélgetünk arról, hogy mi lesz ha már velünk lesz a pici, mi hol lesz babaszobában stb és így már nem is olyan rossz!!
2014. ápr. 26. 16:13
Hasznos számodra ez a válasz?
9/11 anonim válasza:
Jézusom nem a fenét nem ,én még csak 15 hetes vagyok de van egy 5,5 éves fiam és egy 20 hónapos lánykám ,hát gondolhatod hogy félek mikor megemelem a babakocsit a kicsivel együtt ,mikor nincs kedvem kivenni a kocsiból
Meg amikor elalszik benne!
Mindig rögtön lefekszem és hipenek és csak reménykedek hogy nem kezdek el görcsölni ,vérezni!
2014. ápr. 26. 18:09
Hasznos számodra ez a válasz?
10/11 anonim válasza:
Ez normális. Sok rémtörténetet hallva egy nap riasztottam a párom hogy azonnal menjen el egy nagyobb bababoltba és szerezzen be babaszívhang figyelőt. Amikor ijesztő gondolataim támadtak meghallgattam a szívverését és megnyugodtam.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: