Olvastam a toxoplazmáról, amit macskáktól lehet elkapni. Anyósoméknál vannak cicák, nehezen lehet elkerülni őket, bár nem simogatom. Szerdán megyek dokihoz, rákérdezek majd. Létezik valamiféle védőoltás erre?

Rövid leírás

A toxoplasmosis a Toxoplasma gondii valódi egysejtű, sejten belül élősködő kórokozóval történő fertőzés. Az esetek döntő többsége (80-90%) tünetmentes formában zajlik. Jelentőségét az adja meg, hogy a méhlepényen áthatolva a magzatnál agyvelő-gyulladást okozhat, ezért csak a terhesség alatt bekövetkező friss fertőzés lehet veszélyes.

Előfordulás

A felnőttkorra az emberek 30-50%-a átesik az első toxoplasma fertőzésen, ami alatt egy életre szóló védettség alakul ki.

Okok

A fertőzés többnyire a macskák székletének szóródásával következik be, ezért macskatartók körében magasabb a védettek aránya. Előfordulhat még fertőzöttség nem kellően sült, főtt birka- vagy disznóhús fogyasztásával, a szennyezett föld szájüregbe kerülésével, vértranszfúzióval vagy szervátültetéssel is. A betegség emberről emberre nem terjed. A macska ürülékével szennyezett talaj akár 1 évig is fertőzésforrást jelenthet.

Tünetek

A lappangási idő 2-3 hét. Ezt követően, nem immungyengített betegeknél az alábbi tünetek figyelhetők meg:

* mononucleosis-szerű betegség, mérsékelt lázzal,

* a fejen és háton megnagyobbodott nyirokcsomók,

* fejfájás,

* torokfájás,

* izomfájdalmak.

Immungyengeség (AIDS, immunoszuppresszív kezelés) esetén pedig:

* agyvelő-gyulladás,

* tüdő-,

* szív-,

* szem- és

* májbetegség jelentkezhetnek.

A terhes anya, friss fertőzés esetén, a terhesség 16. hete után 50%-os valószínűséggel fertőzi magzatát. A fertőzött anyák mintegy egyharmada szül fertőzött csecsemőt, akiknek csak 10%-án figyelhetők meg klinikai tünetek. A veleszületett rendellenesség legfőbb tüneteit "Sabin-tetrád"-ként ismeri az orvostudomány:

* agyi meszes gócok,

* a szem ér- és ideghártyájának gyulladása (chorioretinitis, e.: korioretinítisz),

* vízfejűség,

* epilepsziás görcsök mutatkoznak.

Kórlefolyás

Felnőttekben, egészséges immunrendszer esetén, a betegség 1 héten belül nyomtalanul gyógyul. Az AIDS-hez társuló esetek végzetesek is lehetnek. A veleszületett toxoplasmosis súlyossága igen változatos. A klasszikus klinikai kép, a Sabin-tetrád megléte esetén a gyermek életének első heteiben meghal. A legenyhébb formák felnőttkori látászavarokban mutatkoznak meg, néha vakságot is eredményeznek. Ez akkor is előfordulhat, ha a gyermek születésekor teljesen egészséges.

Diagnózis

1. A legmegbízhatóbb, de ritkán szükséges módszer a kórokozó azonosítására, hogy az emberből nyert szövetmintából (pl. agyvízből, abortumból) készült oltóanyagot egérbe fecskendezik, amelyben az elszaporodik, így mikroszkóppal könnyen kimutatható - röviden egéroltás.

2. A vérben keringő antitestek vagy kórokozók kimutatása ún. szerológiai (vérsavó) vizsgálatokkal történik, melyek a következők:

* Komplementkötési próba: a toxoplazma ellen termelődött immunrendszeri fehérjék kimutatására alkalmas vizsgálat.

* Indirekt hemagglutináció: ennek során állati vörösvérsejtek felszínét vonjuk be, pl. egér véréből nyert ellenanyaggal. Ha ehhez a rendszerhez más állatokban előállított egérantitestek elleni ellenanyagot kevernek, a vérrögökben összecsapzódik, ezt a reakciót nevezik hemagglutinációnak.

* Indirekt immunofloreszcencia esetén a kórokozók elleni egér-ellenanyaghoz egér-antitest ellenes, ultraviola fényben világító ("fluoreszkáló") antitestet tesznek. Mikroszkóp alatt a kórokozók UV-fényben világító képletek formájában tűnnek elő.

* Frenkel-féle bőrteszt: Az ellenanyagok megjelenésével a kórokozó testfehérjéivel szemben allergia is kialakul, mely a bőrbe adott injekcióval provokálható.

3. Képalkotó eljárások: koponya CT, MRI az agykamra-tágulat és meszes gócok igazolására.

4. Agyvíz (likvor)-vizsgálat. A mintát az ágyéki gerinccsatorna megszúrásával ("lumbálpuncióval") nyerik. Kórjelző, ha a kórokozót, pl. mikroszkóppal lehet azonosítani. Szintén kórjelző, ha az agyvíz fibrintartalma magas, ami miatt az olykor vérlepényszerűen megalvadni is képes.

5. Az agyszövetek mikroszkópos megtekintése: Ritkán bár, de agyszövetminta vizsgálatára is szükség lehet.

Kezelés

Kezelés általában nem szükséges. Kivételt képeznek a kisgyermekek, akiknél a szemkárosodás megelőzése miatt szükséges kezelés, és az immunhiányos állapotban szenvedők, valamint a terhes asszonyok. A kezelésre főként spiramicint, szulfonamidokat, co-trimoxazolt, azitromicint alkalmazhatnak szájon át beadva.

Ép immunrendszer esetén a beteg kezelés nélkül is szövődmények nélkül gyógyul. Idejében kimutatott anyai fertőzés esetén, megfelelő ideig tartó antibiotikus kezeléssel a magzatkárosodás nagy valószínűséggel elkerülhető. Szem-ideghártya gyulladás akár felnőttkorban is megmutatkozhat.

Megelőzés

Egészséges leánygyermekeknél a megelőzés legjobb módszere, ha minél fiatalabb korban átesnek a betegségen. Ezért nem szabad a gyermeket eltiltani a macskáktól. Nagyon fontos a megfelelően hőkezelt hús fogyasztása. Felnőttkorban a megelőzésnek terhesség alatt van különös jelentősége, ezért a várandósoknak kerülniük kell a nyers vagy félig főzött hús fogyasztását, valamint a macskaürülékkel való kontaktust. A macska ürülékében a parazita 48 óra alatt válik fertőzőképessé, ezért a macskaalmot, ürüléket naponta el kell távolítani.

Az anyától vett vérből az ellenanyagszint pontosan meghatározható, és az is, hogy régi vagy új fertőzésről van szó. Bár a magzat a terhesség 16. hetétől fertőződik, akkortól, amikor a lepény felveszi végleges szerkezetét, a vérvizsgálatot érdemes a tervezett fogamzás előtt megejteni. Friss fertőzés esetén antibiotikumok szedésével (spiramicin, azitromicin, co-trimoxazol, stb.) lehet a babát megvédeni.

Hasznos tudnivalók

Jóllehet a betegség legfontosabb terjesztője a macska, a fertőzés továbbvitelében segítenek a házi- és vadállapotok, madarak. Fertőző forrást jelenthet a fertőzött ember is, aki székletével, vizeletével terjesztheti a betegséget. A nem megfelelően hőkezelt hús, tej, tojás is szerepelhet fertőző forrásként.