Ezt megoldható valahogy? 20 éves vagyok, várom első babómat. Még iskolába járok, párom ilyen közmunka keretében indított képzésen van. Több lent.

Igaz...nyilván 2400 eurobol nem fogok tudni megadni semmit a gyerekemnek :)?! Alapbol, ugy vallatunk gyereket, hogy semmiben nem kell hianyt szenvedjunk.. Ez igy normalis :)

Igaz, hogy nem paraszt falván lakok, hanem egy falu méretű városban, és igaz, hogy társasház, de itt nekunk se kell nyomorognunk... nem 1 szobaba vagyunk 3-an, ha ugy tetszik meg a kisallatunknak is van kulon szobaja. De szar lehet normalis penzbol megelni, ugye?!

Én vagyok, aki orvosként próbáltalak a kecsketejről lebeszélni, és aki a présházban létet felelőtlen létformának tituláltam.

Írok egy hosszabbat, és onnantól ebből a vitából kiszállok.

Kedves Kérdező!

1. Amennyiben a gyermek megszületik és nem lesz anyatejed, kérlek keresd meg a helyileg illetékes gasztroenterológus szakorvost, aki szociális rászorultság alapján kivételes esetben írhat közgyógyellátásra tápszert. Az újszülött tehén- és kecsketejezése agyrém, az elődeink nagy része sem bírta, csak akkor még nem volt ilyen csecsemő-belgyógyászati ellátás. Idős falusi háziorvosok legendáriumából lehet válogatni nem gyarapodó, kiütéses, véres széklettel tengődő nutricionális allergiában szenvedő csecsemőkről. Ők a mi szüleink, nagyszüleink, mi vagyunk az ő leszármazottaik, akiket az ételallergia minden eddiginél jobban érint. Nem véletlen - a helyes hozzátáplálás szabályainak elterjedésével ezek az esetek rohamosan csökkennek.

Tehát: egyet kérek, ne add neki a tejet, keress pénztárca és babagyomor barát megoldást. Ez az én heppem, nem annyira tartozik a témához.

2. Vegyük tovább, ha már egy publikus oldalon ismeretlenektől kérsz véleményt - engedd meg, hogy leírjam.

Legyen 90 ezer forint. Havonta. Legyen 25 ezer forint a rezsi. Innentől rögvest 65 ezerről beszélünk. /oké-oké, gyes családi, 3 éves korig... Utána?/ Ne történjen nagyobb gond, mint hogy összeszed egy valamilyen bacit, amire drágább antibiotikum szükséges. Kis gond, sok pénz. Legyen picit hipo/hipertón. Be kell indítani a mozgásfejlődését. Nem nagy gond, ezerszer meg még egyszer esik meg, bárkivel, nem lehet előre tudni. Mi lesz? Alkalmanként 8 ezer forint... Legyen még kisebb gond, bukós baba, nem hízik, AR tápszer kell, reflux elleni készítmény, esetleg csepp. Akkor mi lesz...? Legyen nagy gond, megszűnik a párod munkahelye. Mi lesz? Mi lesz három éves kora után, amikor megszűnik a kevéske GYESed, de az oviba majd vinni kell ezt is meg azt is, és a kiadások őt figyelembe véve gyarapodnak majd.

Legyen mellé még az, hogy az akaratotokat, a jószándékotokat nagyra becsülöm, bár nem vagyok meggyőzve az írásod alapján, hogy apuka is vágyta a gyermeket (azt írod: beletörődött.../, a férfi lelkében ez tud nagy szálka lenni, de persze ezt nem jósolgatjuk, remélhetőleg remek apa lesz.

Tehát mindezek mellett, amikor VÉLEMÉNYT kérsz, megengeded, hogy elmondjam, ködben látod a dolgokat, és éretlen vagy? És hogy én, személy szerint ÉN úgy vélem, hogy nem alkalmasak a körülményeitek a gyermekvállaláshoz. Kérlek, ne tituláld aljasnak ezért a válaszomat.

Tudod az én lányom egészséges, mint a makk. Apróságok voltak vele, amelyek előreláthatatlan gondok voltak, sok pénzt vittek. Nem lehet rájuk felkészülni. Ezt neked is tudnod kell. Tudnod kell, hogy előreláthatatlan, hogy mit hoz neked az élet, hogy mire kell majd pénzt kiadnotok. A lélektani oldalról már nem is beszélnék.

ÉN nem vállalnám. Leírhatom? Le. Kell, hogy téged érdekeljen...? Dehogy, hiszen döntöttél. Csak azt érzem, hogy a kérdésed után végig önigazoltál, hogy magad is vívódsz. Készüljetek fel a csöppség érkezésig lélekben sokféle dologra. Figyeljetek egymásra, erősítsétek meg a köteléket, ami köztetek van, legyen szabályok a nevelésben, legyenek elvek, amelyekben összetartotok. Írjatok havi kiadás listát, nézzetek utána a lehetséges támogatásoknak, én pedig, ha igazi a kérdésed, és privátban küldesz nekem címet, küldök nektek ruhát, cumit, itatópoharat, evőeszközöket, megmaradt bébiételt, és akár a munkahelyem nyomán tápszert is, ha odaértek. Ez az én részem. Ettől tovább egy felnőtt, idegen 20 éves nő döntésébe nem avatkozom. Amit írtam, egy részben vélemény (sose adj a máséra), és tanács, nem kell a szívedre venni.

Ha megkeresel, mindenben segítek, amit írtam, ha nem, akkor a világon mindent kívánok neked, ami jó.

-----

Kedves Présházas válaszoló, nem is tudom, hogyan szólítsalak...!

Ismét leírom: felelőtlen létformának tartom, ahogyan éltek. Apósom agrármérnök, tudom, hogy ha valamire, akkor a természetre nem lehet támaszkodni. Tavaly 10 milliós bevétel, idén 3 milliós. Éppen, hogy elegendő a jövő év elindítására. Ő pont azért áll több lábon, mert a munkája a természet, és mert a munkája ebből fakadóan a legkiszámíthatatlanabb valami a földön. Istenigazából ráhatásunk nincsen, ki vagyunk neki szolgáltatva.

Nem panelben élek. De ott nőttem fel, édesanyámékkal, a férjem is itt nőtt fel. Soha nem hallottam még olyat, hogy bárkinél, aki rendesen teljesíti a közműszolgáltatást, bármit kikapcsoltak volna, sőt, áramszünetre sem emlékszem, csak egyetlen egyre...

Zöldövezetben, belvárosban lakunk, a hátunk mögött játszótér, a karunkat kinyújtva MINDEN.

Nem szeretnék abba belemenni, hogy miért tévedés amit a mérgekről írsz - tudom, az ebből az életformából kiszakadó attitűd mindig kompenzál és igazolja magát valahogyan. Mindketten tudjuk, hogy nem igaz, amit a kiszolgáltatottságról írsz. Bemegyek a hiperbe, és leveszem a polcról az apósom által tőlünk 20 km-rel délebbre termesztett paradicsomot (!!!) és baromira nyugodt szívvel adom a gyereknek. A bioboltokban megkapom azt a fajta változatosságot, amely egy gyermek és a felnőttek táplálásához véleményem szerint elengedhetetlen. A kultúra itt van 200 méterre, a természet 10 km-re. Az autó meg, hogy mindezt elérjük, a garázsban. Játékból mi is minőségit veszünk, nem keveset, de aláírom, ennyit nem feltétlenül szükséges, sőt, játék nélkül is felnő egy gyermek. A kozmetikumainkban nincsen méreg, mert attól, hogy Vichy van ráírva, vagy Nivea, nem lesz mérgező, ez amolyan modernkori boszorkányüldözés, amelyből a természetgyógyászok mérhetetlen profitra tesznek szert (merthogy a homeopátiás és natúrkozmetikai szaktanácsadó bizony valamilyen rejtélyes okból kifolyólag Jaguarral jár, tehát nem talárban kevergeti a levendulás szappant). A civilizáció nem rossz, csak van, aki nem tudja használni és szűrni. Aki tudja, nem vonul ki belőle, hanem élvezi az előnyeit, a hátrányait pedig kizárja az életéből.

Kérlek, ne bírálj engem azért, mert nem helyeslem az életmódod, hiszen te sem helyesled az enyém... A létbiztonság abban a formában nem adott, ahogyan te élsz. Hogy te boldog vagy ilyen körülmények között...? Elhiszem, lehetsz, élj így, de ne állítsd, hogy ez a biztonságosabb, mert ez nem igaz, emiatt válsz hiteltelenné. Ha azt írnád, hogy kevésből éltek és egyik napról a másikra, de nem foglalkoztat titeket, mert az életmód, amit éltek mindannyiótok számára megadja a maslowi piramis tetejét - oké, elfogadom, és tisztellek, éljetek így, mit zavar engem? Ha elkezdesz arról vagdalkozni, hogy mindenki más, aki nem így él, őrült - furcsán nézek, és csóválom a fejem, mert innentől már ventillálsz, és nem mondasz igazat. Ismét - kell, hogy ez téged érdekeljen? Nem, hiszen boldog vagy, válaszra se méltass! Komolyan így vélem!

A többség megdöbben, igen. Legyen szabad leírni, hogy kuporgatunk, osztunk-szorzunk a gyerekvállalás előtt, bizonyosan irigyeljük is picit, akinek ez a stressz elkerüli az életét, nem az anyagi potenciáljai miatt, hanem mert nem törődik ezzel. És bizony, így is jöhet bármi, hozzánk is, itt is lehet munkahelyvesztés, stb., a kuprogatás és tervezgetés sem életbiztosítás, hogy is lenne... De lássuk már, hogy amit ti ketten leírtatok, bizony kockázatos, és némiképpen felelőtlen. Ez nem azt jelenti, hogy biztosan bajt is hoz rátok, ahogyan döntöttetek. Bátraké a szerencse, ugyebár.

Szép napot mindenkinek.

Igazából mindenki akkor tudja meg mibe vágta a fejszéjét, ha már belevágta..

Sajnos elég sok pénzbe kerül egy kisbaba és elég nagy szégyene az országnak, hogy ez már gazdasági kérdés.

Nem lehet előre kiszámolni, hogy mennyi kiadásra kell számítani, mert egy csomó váratlan dolog előfordulhat. Nyilván az a legszerencsésebb ha szopik, de a szoptatáshoz elengedhetetlen a megfelelő táplálkozás. Ha már itt nélkülözni kell, akkor nem garantált, hogy lesz elegendő tejed.

Az biztos, hogy sok lemondással fog járni.