Vajúdás közben milyen gondolatokkal enyhíthetem a fájdalmat?

Hú a babával beszélgetni??Èn a férjemhez alig bírtam szólni.....

Próbálhatsz nem rá gondolni,de az úgy sem fog menni.

Kívánom,hogy gyors,és kevésbé fájdalmas szülésed legyen.Ne olyan mint az enyém.....(38 óra)

Most várjuk a 2.babát,bízom benne,hogy rövidebb lesz,mert a férjemnek a lányunkkal kell lennie így egyedül leszek....

Próbálj majd labdára ülni,esetleg kád,medence ha lesz rá lehetöséged.Nekem volt,de nem használt.Söt,a v´zben még rosszabb volt.--Nekem....

Az az igazság, hogy nem fogsz tudni gondolkodni, sőt szerintem legkevésbé a babával beszélgetni.

A fájásokra fogsz figyelni, arra,hogy túl legyél az egyiken és arra, hogy mikor jön a másik.

Túl lehet élni, nem szabad félni.

Utolsónak üzenem, hogy a fájdalomcsillapítás nem csodaszer, én kaptam és baromira fájt, nem tudom milyen lett vna anélkül....

Mindenki túlesett rajta, csodálatos dolog!!!!

Nekem 3 percesekkel kezdődött a vajúdás, ritka erős volt már az első fájás is, és ez így ment végig. Nem mérték, azt mondták, hogy nincs értelme. (Igaz, így csak három órát vajúdtam, tehát volt értelme.)

Én egyáltalán nem beszéltem, még fájások között sem sokat, nagyon magamba voltam mélyedve. Kicsit olyan volt, mitha másik dimenzióban lennék. Ha gondolkoztam valamin, akkor max azon, hogy jól van ez így, fájnia kell, ha már fáj, akkor fájjon nagyon, mert elvileg minél erősebb a fájás, annál jobban nyitja a méhszájat, szóval fájjon extra erősen és hamarabb túl leszünk rajta.

Még én is előtte állok a szülésnek, ahogy végig olvastam a válaszokat, eszembe jutott, mikor tv-ben riportműsort készítenek a szülésről, hogy tegyük otthonossá a szülőszobát, ha van rá lehetőség, kellemes zene, illóolajok, meg ilyenek. De akik már túl vannak a szülésen, azok válaszából úgy tűnik, hogy majdhogynem akkor már minden mindegy. Akkor ez a realitás, nem a tv-ben elhangzottak?

Könnyű szülést neked, kedves Kérdező!

Én a legdurvább 1 perces fájásoknál azt mondogattam magamban, hogy minden a babáért van, érte megéri szenvedni és ha túl leszek rajta rögtön elfelejtem a fájdalmat. Sajnos közel 20 óra vajúdás után császár lett a vége pedig már a finisben voltunk, szóval én végig élvezhettem egy hosszú vajúdást és egy műtét utáni lábadozást is, de már másnap azt mondtam, hogy jöhet a következő.

Ez tényleg egy olyan fájdalom, amit nem lehet előre elképzelni. Te magad vagy egy nagy fájdalom, nem tudom máshogy megfogalmazni. De arra kell gondolni, hogy hamarosan vége és akkor ott lesz a gyönyörű babád.