Akik most kezdik várni a második gyereküket, milyen érzések kavarognak bennetek?

Nálunk a két nagy mellett, most a 3. baba a téma. Meg is teszünk mindent, hogy összejöjjön. Bennem is hasonló kétségek fogalmazódnak meg, be is vagyok tojva rendesen. Azonban úgy gondolom, hogy elképzelni, és megélni más egy helyzetet, így ha annak idején megoldottam a két kicsit egyszerre, akkor most egy kicsivel nem lehet gond. Próbáld meg eloszlatni a kételyeidet. Sok sikert.

Szia! Tegnap teszteltem pozitívat, 2,5 éves a kislányom. Már 1 éve vártunk a második babóra, most egy kicsit elbizonytalanodtam. A legfontosabb, hogy hogyan fogom altatni a kislányom, mikor fogok játszani vele, hogy fognak elférni egy szobában, mert a lánykám már az egész szobát belakta, pedig nem kicsi. Szóval, parázok rendesen! :-)Na, meg hogy a terhességet hogy fogom bírni, mert az előzőt végigpihengettem. Ma már az ebédfőzés is teljesen kimerített! :-D

Mi is várjuk a tesót kb. 5 hetes vagyok még nem voltam dokinál csak pozitív tesztjeim vannak!Van egy örökmozgó 16 hónapos kisfiúnk pihenni szinte semmit nem tudok mellette egész nap megy. Kicsit félek én is hogy fogom bírni a terhességet és az első heteket itthon immár 2 gyerkőccel. Na meg izgulok is hogy minden oké legyen ezzel a babával is..pedig azt hittem az izgulás csak az első babánál van, na majd másodjára már nem félek nem a fenét..De nagyon örülünk neki csak 7 hetesen akarok dokihoz menni. Jó egészséget mindenkinek!!

En tavaly pont ilyenkor teszteltem pozitivat, nagyon boldog voltam:) Aztan, ahogy nott a pocakom jott a felelem is, hogyan birom majd a 2 evesem mellett. Ketsegem nem volt, hogy jol dontottunk-e, mert nagyon orultem neki. Vegulis nehez volt az elso par honap, az osszeszokas, az, hogy megvaltozott sok minden, de bele lehet razodni siman. Turelembol nekem is kell tobb, de probalkozom:) Sokkal jobb tobb gyerekkel, hidd el. Dupkan olyan boldog leszel, mint most:)

10 hónapos volt a lányom mikor tervezetten újra terhes lettem. Nem volt időm sem magammal, sem a paráimmal foglalkozni. Ott volt egy járni nem tudó pelenkás+ költöztünk, észre sem vettem, hogy eltel a 9 hónap. Aztán megszületett a kisfiam, első perctől kezdve egyedül voltam egy másfél évessel és egy újszülöttel. Nem mondom, hogy mindig minden könnyen ment, de én soha nem bántam meg, imádom őket és imádok velük lenni. Most van egy 3 éves lányom és egy másfél éves fiam és imádják egymást, nagyon jó testvérek.

Kislányom 1,5 éves, én 8 hetes terhes vagyok. Terveztük, pontosabban egyáltalán nem védekeztünk, amióta szültem, mert a kislányom 3 év alatt jött össze. Egyrészt nagyon örülök, másrészt be vagyok sz@rva rendesen. A kislányom mostanában nagyon kiborító, állandóan csak a "nem" szót hallani tőle. Félek, hogy mi lesz, ha meglesz a kicsi. Szeretném, ha addigra, nem kéne neki a babakocsi, illetve önállóan enne, de eddig nem haladunk. Ők is egy szobában lesznek, hogy fognak elférni, nem fogják-e egymást zavarni. Még terhesen, később, hogy emelem, fürdetem. Még tudnám sorolni, de közben úgy vagyok vele, hogy másnak is megy, nekem is fog! Valahogy meg fogjuk oldani, nyilván bele kell rázódni, mint ahogy abba is bele kellett, hogy lett egy babánk. Ezt is szokni kell majd!