Nem bírom ezt. Ha van aki így van vele, hogyan kezeli? (Nyár, táppénz, unalom, semmittevés és várakozás)

Teljes belső feszültség van bennem. Férjem ugye dolgozik, én itthon vagyok táppénzen, unatkozom, egész nap nem tudok magammal mit kezdeni. Már rohadtul unom az összes tv műsort, a főzést, az itthoni dolgokat. Az összes barátom bulizik, nyaral, én meg ugye egyiket sem tudom már. Mert 31 hetes vagyok külföldet már nem vállalom be, mert nem bírnám, belföldre meg egyedül nem megyek, mivel a férjem dolgozik és nem ér rá, másoknak meg teljesen más igányű nyaralása van, mint nekem. Szóval itthon ülök, látom ahogy mások partiznak, soundon vannak, koncerten vannak, nyaralnak és engem megöl az unalom és az itthonlét hosszú állandó monotonsága... Reggel 6kor felkelek a férjemmel, rendet teszek, stb. És egész nap csak a dög meleg és az unalom... Már komolyan megőrülök!!!! :'( Szeptemberben szülök, és nagyon várom a kis picit, és imádom, ahogyan rugdos és jelzi, hogy Ő itt van, csak én meg kezdek begolyózni... Mindig is pörögtem, buliztam nyáron, és most egy kissé kivagyok ettől a helyzettől. A belső feszültség nem múlik, gyűlölöm, hogy megint este van és feküdhetek le aludni, már este 8kor pizsamában vagyok mert mit csináljak???? Lefürdök és átöltözök... Nem bííííírom.... Teljesen kész vagyok már... (25 éves 31 hetes kismama).