26 hetes km vagyok, de már most nehezemre esik a takaritás, stb, nem tudom, hogy milesz késöbb, ti hogy birjátok? én mindentöl kifáradok, fáj a derekam stb, lig érem utol magam.

Ha vigasztal, nem egyedi eset vagy. Nekem is hasonlóan teltek anno a napjaim. Az első felében a hányingertől mozogtam nehézkesen (egy pici lehajolástól is torkomban volt minden), aztán a gyomorégés gyötört (végig) és persze, amikor már nagy volt a pocakom, nehezebben kaptam levegőt is, éjjel rosszabbul aludtam és fáradtan ébredtem eleve, utána olyan voltam, mint egy lassított felvétel. Máig nem sikerült mindenben utolérnem magam, bár néha úgy tűnik, mintha fogyatkozna a "halom". Ha lassan is, de igyekeztem a napi dolgokat megcsinálni, mindig a legfeltűnőbb dologgal kezdtem, aztán haladtam, ha tudtam a többi felé. A munkahelyemen csak olyan problémáim voltak, hogy nehezen bírtam, hogy ne menjek negyedóránként pisilni. Ha akadt egy pici időm, pihentem, ha már nem bírtam tovább. A felén már túl vagy, a szülés után másfajta időhiánnyal és fáradsággal kell majd szembenézned, a megoldás leginkább az, hogy míg a nehezebb időszakokon túl nem juttok, egy kicsit lazábbra kell venni a figurát, semmiképp se idegeskedj emiatt. Ha teheted kérj segítséget, de csak olyantól, akit nagyon közel érzel magadhoz. Én egyszer hívtam segítséget, kolléganőt, amikor nagyon ki voltam purcanva, egy halom ruhát kivasalt és összehajtott nekem, az nagyon jó érzés volt, még akkor is, ha fizettem érte.

Én 4 hónapig nem csinálhattam semmit, feküdtem. Aztán már takaritgattam annyit amennyit úgy éreztem, hogy birok, bár a derkam nekem is fájt. Az utolsó 1,5 hónapban viszont mint a duracell nyuszi állandóan nagytakaritottam. Állandóan azt éreztem, hogy jön a baba akkor mindennek tökéletesen tisztának kell lennie, és nyaltam a házat. Az anyum is leszólitott, hogy mit takaritok annyit, de egyszerűen azt éreztem, hogy csinálnom kell és kész, sok erőm volt. És még igy is ráhúztam. De ha nem birod ne csinálj gondot belőle, kérj meg valakit, hogy segitsen. Én ha az elején elviseltem, hogy az anyám mosson fel, és nem csinálhatok semmit te is kibirod. :-) A baba mindennél fontosabb. Aztán lehet te is duracelra váltasz! :-) Sok sikert!

Én a 28. hétben vagyok. Meglepően jól bírok mindent. A második terhességem. 16 hónapos a kisfiam. Vele sokkal nehezebb volt. A 3. trimeszter viszont a legnehezebb. A java csak most jön.