Mindenki furán néz rám, miért?

Nem öltözködöm kifejezetten kismamásan. Nem szeretek "zsákot" venni magamra, gyakran felveszek olyan nyári ruhát is, ami ráfeszül a pocakomra. Anyukám is piszkált múltkor, hogy te úristen, miért merészelek úgy öltözködni, mintha még mindig sovány lennék? Oké, de nem kövér vagyok, hanem babát várok, és nyúlik annyira az a ruha, hogy rámjöjjön még! Kényelmesnek is kényelmes, hol itt a baj? És már alig sminkelek, ami a saját lustaságom oka, de ha mégis, rám van ripakodva, hogy mégis kinek akarok csinos lenni? Utálom, hogy senki sem akar nőként nézni rám. Azzal jönnek, hogy persze, fiatal vagyok, csak magammal foglalkozok, a babával nem, pedig törődök vele is, de nyilván az nem érdekel senkit, mert az a természetes, minden másért pedig megszólnak. Tegnap anya azzal jött, hogy a pici apja most biztos nincs facebookon, akkor mégis mit csinálok rajta, ugye nem pasizok? És nem, nem pasiztam, de házasok sem vagyunk, úgyhogy nem értem.. Én csinálom rosszul a dolgokat, vagy mi a szösz? Én normálisnak érzem magam, még ha nem is szokványosnak, de akkor miért néz rám mindenki furán?