Más is érez hasonló képen?

nekem is voltak hasonló érzéseim.de inkább azért,mert már sehova nem tudtam menni "kíséret" nélkül.

na és miután megszületett a baba.akkor meg a napi rutintól "őrültem" meg. de túléltem:-)

ülj le beszélgetni a pároddal,ezzel tudod kezdeni.

Nincsenek barátaid, ismerőseid, vagy szerezz itt a neten ismerősöket, foglald le magad, tanulj, akkor nem fogod magad annyira egyedül érezni. Lehet a hormonok miatt is, de beszéld azért meg ezt a problémádat a pároddal is, szerintem jobb tiszta vizet önteni a pohárba, nehogy rámenjen a kapcsolatotok. Az én férjem is csak aludni jár haza, de nekem van már egy 5 éves csajszim, aki lefoglal. Majd neked is lesz kivel foglalkoznod hamarosan.mennyi idős terhes vagy?

41 hetes kismama

Igen legalábbis én hasonlóan érzek. A párom 12 órázik(délelőtt-éjszaka) plusz még az oda-vissza út 3-4 óra, úgyhogy elég sokat vagyok egyedül és az éjszakás hetek a legrosszabbak. Én meg nem találom a helyem, már igazából barátokra sem vágyom, lassan itt a szülés ideje(ráadásul a babám a koránál 2x nagyobb így akár hamarabb is érkezhet) és én iszonyatosan pánikban vagyok a szokásos kérdések miatt: Jó anya leszek? stb. Ráadásul lehet befektetnek, és az én kórházi csomagom még sehol, a babának is venni kellene még jó pár dolgot, de az utóbbi 3 hónapban iszonyatos pénzügyi válságba kerültünk, rendesen ránk jár a rúd és nem tudom mikor lesz már vége. Én is sokat sírok, szegény párom már azt sem tudja néha hogyan is szóljon hozzám, hogy nehogy sírva fakadjak, pedig én nem akarok sírdogálni csak úgy jön. Na hát most jól kipanaszkodtam magam, bocsi érte.

Kitartást neked, remélem elmúlik ez a sírós 'depis' időszak.

35 hetes km

Ugyanez van nálunk is. Régebben nagyon sokat törődött velem, sőt mondhatnám, hogy csak velem törődött a munka mellett. Most minden felborult, alig látom, mert egyfolytában dolgozik, ha itthon van netezik, és utána szundi.

Nagyon-nagyon hiányzik, mert ahogy te is írod egész nap nem tudok kihez szólni, mindenki dolgozik vagy suliban van és gondolom egyébként sem vagyok valami nagy társaság mostanában.

akár a hormonoknak köszönhető, akár nem nagyon nehéz, de el kell viselni.Ha meglesz a picike biztos jobb lesz. Addig is, ha gondolod írj privibe! :)

Én is úgy érzem, el vagyok hanyagolva. Biztosan örült az apaságnak, de mintha megijedt volna a felelősségtől, hogy el kell minket tartania és mintha menekülne itthonról, hogy pénzt csináljon. Én nagyon sírós vagyok és nem türelmes velem, hanem inkább elmenekül. Erőt vettem magamon és próbáltam beleképzelni magam a helyébe és magamra eröltettem némi jókedvet és pár napja újra a régi lett. VAnnak még aggályaim, de jelenleg csak az érdekel, hogy gyerekem lesz. Ha ő nem így érez, akkor az meg legyen az ő baja!!!

Fel a fejjel, egyszer élünk! És babánk lesz, örüljünk és mosolyogjunk! HA kell, egyedül is!

Írj nyugodtgan privit.

7 hetes

Sziasztok!

Én is teljesen ebben a cipőben járok! Anyagilag sem állunk túl jól, emiatt elég keveset járok haza a szüleimhez és a barátnőimhez! Sokszor senkihez sem tudok szólni! Ez elég gáz! Ahol most lakunk, ott nincs igazán barátnőm, sajna! A terhesség előtt egy helyen dolgoztunk, szinte mindig együtt voltunk, de most ő dolgozik én meg itthon vagyok már hónapok óta, ami nekem elég gáz! Sokat picsogok miatta! Én is úgy érzem, hogy mellőzve vagyok! Mivel több műszakban dolgozik, sokszor fáradt én meg úgy mennék sétálni, de nem egyedül! Hát remélem, hogy mihamarabb megoldódnak a gondjaink és ha köztünk lesz a kicsi, majd vele más lesz!

20.56-os vagyok. Hát én is abban bízom, hogy ha meglesz a pindurka többet fog velünk foglalkozni, bár szerintem ha így is lesz csak ideig-óráig fog tartani.Mikor itthon van is állandóan csörög a telefonja, már utálom a csengőhangját is. Na azt meg főleg mikor együtt van a társával(akivel a vállalkozást csinálja), mert úgy viselkednek, mint két hülye gyerek és egy idő után már rohadt idegesítő. A nyáron akárhova mentünk(bográcsozni, nyaralni) mindig jött velünk ő is meg néha a barátnője is és ugye akkor sem volt egy normális pillanatunk sem, nem volt egy fél óránk sem kettesben. Ha vele van teljesen más, mint akibe beleszerettem és akinek gyereket akarok szülni. De ő tetszik így magának :S

Na mindegy, majd lesz valahogy,

Teljesen magam alatt vagyok én is, úgy érzem csak én örülök és egyedül maradtam a feladathoz. Nem is beszélünk a babáról. Mintha ott sem lenne. Lehet még nem fogta fel, azért. Nem tudom, mert beszélni sem hajlandó. Kedves, édes, drága, Igazi Férfi... :(((((

7 hetes