Mit tennétek ha 23 éves egyedülálló egyetemistaként teherbe esnétek egy felnőtt, házas férfitól? Megtartanátok vagy elvetetnétek? Elmondanátok a férfinak hogy tőle van vagy sem?

Miért csak a lány hibás? A férfi miért nem?? Nem értem ezt az egyoldalú felháborodást.. Persze, nyilván csúnya dolog ez, de gondolom nem a 23 éves egyetemista lány akarta egyedül és úgy esett teherbe hogy odaláncolta a pasit az ágyhoz aki közben buzgón tiltakozott és könyörgött hogy engedje el..

Mindemellett én nem vetetném el! Én is 23 éves voltam (egyetemista) mikor teherbe estem, a különbség csak annyi volt hogy én a barátomtól. Ő már elvégezte az egyetemet, dolgozott, minden hónapban fix keresete volt így bevállaltuk. Pont az államvizsga után szültem 2 héttel, ha jól gondolom te is már a végén járhatsz, talán májusban diplomázol, ugye? A gyerektartást kapod, emellé kapsz még ilyen-olyan állami támogatást is és szerintem a szülők is kisegítenek, nem? Nem tudom mit tanulsz, de ha esetleg közgazdaságot akkor fiatalabbakat, középiskolásokat korrepetálhatsz mondjuk matekból, ha nyelvszakos vagy akkor nyelvből illetve elvállalhatsz nem hivatalos forrásokat. Már akkor, mikor terhes vagy! Még ha csak ezer forint per óra szinten keresel akkor is szép összeg össze tud ebből is gyűlni. Vannak otthoni telemarketinges munkák is, ezt csinálhatod akkor mikor a pici alszik. És a többi..

Mindent meg lehet oldani csak akarni kell, nem mindig a könnyebb utat kell választani!

Én nem hagynék veszni egy kis ártatlan életet ez egészen biztos, de a te döntésed!

1. Egyetemista vagy. Elvileg - elvileg! - okos, értelmes ember, akinek pontosan tudnia kellene már 23 évesen, hogy mit jeelent az, ha begyűjt egy nemkívánt terhességet egy házas pasitól.

2. A gyerek nem játékszer, nem birtoktárgy, hanem felelősség és főként csak kölcsönbe kapott élet. valamikor felnő, valamikor a fejedhez fogja vágni, hogy mit műveltél vele, és miért nincs apja, testvére, tisztességes családja. Ha nem teszi ezt meg, akkor még nagyobb lesz a baj.

3. Egyetlen házas pasi sem vált el a feleségétől azért, mert a szeretője teherbe esett. Ne áltasd magad.

Természetesen elvetetném, nem is kérdés.

Az apával beszélném meg, de függ attól milyen a viszonyunk, milyen kapcsolatban voltunk és ő mit akar.

Ha azt mondja én vagyok élete szerelme és legyek a felesége, válik, akkor nyilván nem vetetném el.

De ha ő nem akarja, akkor én nem tartanám meg.

A gyereknek apa is kell, nem csak anya.

Az abortusz gyilkosság, kivéve, ha biológiai oka van és betegség miatt történik. Nem török pálcát afelett a nő fölött, akit megerőszakolnak és ezért nem vállalja.

De ebben az esetben egyik sincs: előbb gondolkozni kellett volna, mielőtt megtörténik ez és nem házas férfival kamatyolni. Néha nem értem az ilyen nőket, annyira felelőtlenek. A férfiak nagy része ilyenkor nem fogja fel, hogy mi a kockázat, de egy nőtől azért elvárnám..

Ja, mert a gyilkosságnak nyilván vannak különböző fokozatai, ugye?

Felejtsük már ezt el, a gyilkosság egy iszonyú súlyos vád és senkinek sincs joga gyilkosnak nevezni valakit, aki abortuszra megy. Mivel a Btk. ezt nem bünteti, ez nem minősül gyilkosságnak!

én 20 éves egyedülálló egyetemistaként estem teherbe egy házas férfitól. én megtartottam. jó döntés volt. de nekem nagyon sokat segítettek a szüleim.

te vagy a történet női főszereplője? ha igen, én csak azt tanácsolnám: sose aszerint dönts, mások mit tartanak helyesnek. mindenkinek úgysem tudsz megfelelni, pláne hogy ha teherbeestél egy nős pasitól. innentől már akárhogy döntesz is, lesznek embercsoportok, akik a pokolra vetnének: vagy az abortuszért, vagy egy zabigyerek világrahozásáért, mindegy.

te hogy fogsz dönteni? (már ha valós a helyzet, és veled történik meg)