Most mi legyen? Meneküljek el vagy ne?

Ne haaragudj meg ezért, de a leírásodból az jön le, hogy te is egy nagy gyerek vagy, akárcsak a párod. Tényleg nem bántásból írom.

De mindenféle rémeket látsz, és ahelyett hogy elmondanád, aztán meglátnád hogy hogyan tovább, máris a legszélsőségesebb dolgokon töröd a fejed.

Egyrészt ha másnak nem is, legalább a párodnak joga lenne tudni róla, másrészt ha te szeretnéd ezt a babát, akkor nehogymár mások esetleges negatív véleménye befolyásoljon. Különben is, ez csak egy felvetés, ez nem garantálja hogy ugyanezt fogják mondani ha megtudják hogy tényleg terhes vagy. Lehet hogy éles helyzetben teljesen máshogy állnának hozzá.

Ha pl kiderül hogy valakinek unokája lesz, teljesen átszellemül, még ha előtte nem is gondolt még rá.

Én elmondanám nekik. Együtt többre juttok.

Az összes véleményből a párodé lényeges egyedül, mivel a gyereket vele kell(ene) felnevelned. Ha nem akartatok még gyereket, miért nem védekeztetek??? Az rendben van, hogy kettőtök közül csak te tudsz teherbe esni, de ez azért nem egy olyan "apróság", ami ne tartozna a párodra is.

Meg kell mondjam őszintén, abból amit leírtál, nekem nagyon éretlennek tűnsz. Itt állsz 8 hetes terhesen, és az az egyetlen épkézláb ötleted, hogy kirúgod az apját, mert nem akar még gyereket? Vagy elmész titokban abortuszra? Vannak olyan barátaid, akik hajlandók lennének vállalni, hogy eltartanak téged a gyerekeddel? Inkább ők mint a családod? Te képes lennél 22 évesen egyedül felnevelni egy gyereket? Azt hiszem kicsit sok szirupos amerikai filmet néztél ebben a témában.

Ha már sikerült ilyen helyzetbe keveredned, szépen mondj el mindent a párodnak, és a családnak. Elég hülye szitu lesz nekik is azok után jópofát vágni, hogy előtte nem sokkal épp az ellenkezőjét mondták. Tudomásul fogják venni, és nyilván a maguk módján segíteni is fognak nektek abban, hogy jó körülmények közé érkezzen a baba. Ennél okosabbat már úgysem tehetsz.

Akármit mond a párod, és a többiek, ez egyedül a te döntésed.

Szerintem a párodnak nehéz menet lesz megbirkózni a dologgal, de le fog tisztázódni benne, hogy akár részt akar venni benne, akár nem, apa lesz. Szerintem minden rendben lesz veletek, csak várd ki a végét.

Ó, a leírásodból az jön le, hogy nagyon gyerek vagy még ehhez.

Komolyan azt gondolod, hogy az lenne a jó megoldás erre, és emiatt, ha elmenekülnél??? ( biztos 22 éves vagy? :D) "necces lenne, hisz előbb-utóbb észrevenné a pocakomat." Igen, ez eléggé valószínű :DDDD

Mindenképp beszélj a pároddal. Ez a te döntésed, de joga van tudni. Azt is mérlegelni kell, hogy van e hol lakni, miből tartanátok el, miből élnétek, ha kiesel egy időre a munkából...stb. Örökbeadás nagy döntés, és nagyon megterhelő lelkileg. Kevesen képesek rá.

szerintem feltételezésekre hagyatkozni nagy hiba. mi sem terveztük a babát, a párom mondogatta is, most még nem szeretne, amikor megtudta, volt 1-2 keményebb napja, most meg már nagyon boldog:))

emiatt el nem vetetném, mondjuk ezt a nyomozást se értem, minek kellett, senki nem számít, csak TE, a baba és a párod. ennyi.

Kedves Kérdező!

Itt mindenki azt írja gyerek vagy még. Ezt ne vedd magadra. Az is simán lehet hogy egy érett felelősségteljes nő vagy, de most olyan hormonális változásoknak vagy kitéve, hogy a gondolataid össze vissza kavarognak. Velem is ez volt, pedig terveztük a terhességet.

Én azt tanácsolom beszélj pszichológussal a problémádról, ő segíthet tisztán látni.