7 hetes terhes vagyok és nagyon félek. Már volt fél évvel ezezlőtt egy missed ab. üres petezsák miatt, ami negyon megviselt. Mit csináljak, hogy ne gondoljak rosszra?

ha szerencséd van, hamarosan elmúlik. Én a missed abom után a 12. hétig paráztam, de annyira, hogy az ultrahangok előtt nem tudtam aludni. Utána teljesen megnyugodtam. Főleg mostmár, hogy a mocorgását is érzem. Gondolj arra, hogy ez is elmúlik. Én mindent betartottam, amit mondtak, és voltak olyan nyugodtabb pillanataim, amikor beletörődtem, hogy előbb-utóbb úgyis ki fog jönni a baba valahogy, és ha fejre állok sem tudok többet tenni érte.

21 hetes pocis

Én is ugyanígy voltam az elején... Volt egy missed ab-om, amikor a második UH-nál 10 hetesen derült ki, hogy már korábban meghalt a magzat (az elsőn még volt szívhang). Én meg mit sem sejtve boldogan készültem az anyaságra, erre ez. Nagyon összezuhantam, és a második terhességnél a legelején olyan para voltam, hogy szinte lestem a másodpercmutatót, hogy mikor lesz már vége az első harmadnak... Mindenki mondta, hogy nem kellett volna annyira beleélnem magam az elején, mert akkor még úgyis "kétesélyes" - biztos neked is mondtak ilyen és más "jó" tanácsokat. Nekem viszont pont az segített, hogy a fejlődő kis izécskére már úgy gondoltam, mint a majd megszülető babámra, és ne nevessetek ki, de leültem vele megbeszélni, hogy nagyon várom, szeretném, ha megszületne, és hogy vigyázni fogok rá addig is, amíg bennem nő, és majd utána is, ha már megszületett:) Meséltem neki arról, hogy milyen idekint, hogy érdemes megnézni a világot, és hogy tartson ki, mert már most nagyon szeretem. Nyilván egy 6 hetes magzat nem hall ebből semmit, de nem is ez volt a lényeg, nekem sikerült ettől egy kicsit megnyugodnom (a babával beszélgetés egy kicsit olyan, mint a meditáció), és hosszabb időkre elfeledkeztem a parázásról, persze nem teljesen, de ez is valami. A 4D UH-k is segítettek, ahol már látszott, ahogy csápol a kis ufó odabenn és játszik a köldökzsinórral (11 hetesen!)

Azóta megszületett a kisfiam, most volt 1 éves, és már nem fáj annyira az első babám elvesztése.