Ez természetes első babánál?
Holnap töltöm a 30. hetet,és ahogy közeledik a szülés időpontja,egyre jobban félek a szüléstől.Első baba lesz,és fogalmam sincs,hogy mi vár rám.Elképzelni el tudom,de az teljesen más mint átélni.A fájdalomtól félek a legjobban,mert ugye erre nem lehet felkészülni,és nem tudom,hogy bírni fogja-e a fájdalomtűrő képességem.Minél jobban közeledik a szülés napja,én szívem szerint annál jobban tolnám odébb a szülés időpontját,pedig tudom,hogy egyszer így is-úgy is meg kell szülnöm a kisfiamat.Aztán másik pillanatban meg úgy vagyok vele,hogy de kár,hogy még csak 30 hetes vagyok és nem 37,mert már úgy túl akarok lenni a szülésen és már úgy babáznék.Ezek az érzések normálisak első babánál?Hogy egyszer így érzek aztán meg úgy??
Úgy érzem,hogy mire eljön a szülés ideje meg fogok őrülni.
Május 2-re vagyok kiírva,de még jöhet április végén is :)
Köszönöm annak,aki elolvasta a hosszúra sikerült kérdésemet és válaszol!!
Sztem sokan a 2., 3., vagy akar a 4. Babanal is igy ereznek :)
Es ez normalis...! :)
Kitartas es konnyu szulest!
Nekem is mindenféle idióta gondolataim voltak, az egyik percben azt kívántam lenne már kinn, másikban hogy még ne, mert nem érzem felkészültnek magam, meg jajhogyjönki...
De őszintén szólva én a másodiknál jobban be voltam tojva... Akkor már tudtam mi vár rám, és attól a perctől fogva f.stam, amint megtudtam, hogy terhes vagyok....
Szia! Én tavaly ilyenkor voltam így! :) Május 10-re voltam kiírva! De a kisasszony úgy gondolta április 18-án kijön!:) Én is nagyon parázta,aztán egyszer csak elfolyt a magzatvíz! Reszkető lábbal mentem be a kórházba! Aztán a vizsgálatok meg az előkészületnél kicsit megnyugodtam! Nem kell parázni! Na ezt tudom hiába mondja mindenki!:) De erre tényleg nem lehet készülni mivel mindenkié más!:) Én is mindenkit ki kérdéztem,hogy mi lesz?! De igazából tényleg csak átesel rajta és mikor "kiblugyan" a kicsi elmulik minden és el is felejted a fájdalmat! Na ezt én nem hittem el de kiderült tényleg így van! :)
Könnyű szülést neked!!!
Akkor nem bennem van a hiba :) Azt hittem,hogy majd olyan válaszokat kapok,hogy ha félek a szüléstől,akkor minek vállaltam gyereket,meg ilyesmi,de nagyon szépen köszönöm a kedves hozzászólásokat :D Nagyon aranyosak vagytok. :)
A másik félelmem még a fájdalmon kívül,hogy majd túl nagy lesz a kisfiam(4 kiló vagy afölötti)és majd nem bírom megszülni természetes úton,vagy ha még is,akkor majd szakadok-repedek vele össze-vissza. :/
Én órákon át gondolkodtam ezeken és minden nap harmincszor akartam megbeszélni a párommal, nagyon féltem, hogy hogy is lesz, mi is lesz. Aztán egyszer csak jött, és időm sem volt megijedni. Nem is fájt az elején, csak feszített a derekam, s mire rájöttem, hogy ez már az, s beértem a kórházba hét centire nyitva voltam, a felvételtől számítva másfél órán belül megvolt a lányom. Ha odafigyelsz mindenre, amit mondanak, és együttműködsz velük nem is nagyon lesz időd ijedezni, csak utána gondolsz majd vissza arra, milyen is volt, hogyúgymondjam, utólag ijedsz meg, akkor meg már könnyű elviselni :).
Egyébkénte teljesen normális, hogy így érzel, és nem fogsz megőrülni.
Köszönöm a válaszokat,nagyon aranyosak vagytok :)
Mindenkinek ment a zöld kéz :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!