Hogyan kezeljem a helyzetet (munkahely) SOS kismamák?

Én a helyedben ezt úgy védeném ki, hogy (csúnya dolog) nem tanítanám be... Én csak telefonon beszólnék a helyedben, hogy fekvésre ítéltek és ezer bocsi, de nem tudsz már bemenni.

Tudom, nem túl egyenes dolog, de most első a baba. Pláne, hogy ennyire ismered, hogy mi lesz a reakciója.

Hát ha elmész táppénzre, akkor gondolom nem várják el, hogy egész nap tanítgasd a kolleginát(?)Ez mennyi idővel a táppénz előtt lesz?

Én azért megpróbálnám a betanítást ( elhiszem hogy ismered őt, de nem tudhatod hogy valóban ki fog-e idegelni?.

Ha mégis úgy érzed hogy neked ez sok(k), akkor -egyetértve az előzőekkel - semmiképpen nem vállalnám a betanítást. Jó ötlet hogy azt mondod, orvos nem javasolja x indok alapján ( pl: túl nagy a stressz/ túl sokat kell állni stb).

Nyilván van ott más aki ezt el tudja látni helyetted ( ha nincs, az meg a felettesed felelőssége, nem a tiéd.

Én pl. középvezetői pozícióból mentem el szülni, előtte jó előre gondoskodtam arról hogy folyamatosan menjenek tovább a dolgok nélkülem, holott- terveimmel ellentétben- már az első trimeszterben otthon kellett maradnom veszélyeztetett terhesség okán.

Amúgy nekem is nehéz volt nemet mondanom miután ez a váratlan helyzet elállt,, de aztán belegondoltam hogy vagy a CÉG, vagy a GYERMEKEM ÉLETE, és onnantól nem volt kérdés.

Nem bántam meg!