Szerintetek elköttessem magam, vagy inkább valami egyéb fogamzásgátlót válasszak?
tudom hogy ezt nekem kell eldönteni,csak kíváncsi vagyok ki mit tenne a helyembe.
29 éves múltam,most 7 hetes a fiam,már van egy három éves lányom.
Császárral szültem és műtét közbe derült ki hogy hogy papír vékony volt a hasfalam.
a doki bejött műtét után és azt tanácsolta hogy ne vállaljak még egy gyereket,mert az akár az ő részére akár az enyémre nézve,tragikus is lehet.
de azt hozzá tette ha nagyon szeretnék még,min. 6 évet várjak.
nos 36 évesen én nem tartom valószínűnek hogy még szülni szeretnék,ezt a két gyermeket anyagilag is pont feltudjuk nevelni,tehát úgy értem hogy anyagilag sem biztos hogy bemernék vállalni még egyet.
Mivel műtét előtt nem lett lepapírozva az elköttetés így nem is szólt akkor a doki hogy mi van,
de ha akkor lehetett volna akkor azt mondom neki kössön el.
Most felvetettem magam a kérdést hogy megcsináltatom,de nem tudom eldönteni mi lenne a helyes.
Ezért kérdezem a ti véleményeteket.
én is így vagyok vele ahogy írod,hogy olyan véglegesnek tűnik.
amúgy a spirál a másik fajta védekezési mód amire gondoltam,mert a gyógyszer kizárva,
az óvszerrel meg úgy vagyok hogy egy darabig elmegy,de ilyen hosszú távon,lehet már nem akarnám.
Először is, ha egyáltalán szóba jöhet még egy gyermek, ami azért az életkorod alapján simán lehetséges:), mindenképp beszélnék még egy- két orvossal.
Az, hogy 6 évet kellene várnod, mirt mondta? 6 év múlva vastagabb lesz a hasfalad? Ezt nem értem:(. Oké, nem egy- másél év múlva de miért pont hat?
Én egyelőre más védekezést választanék, adnél időt magamnak, az elkötés nagyon végletes:(. Vagy esetleg a férjed vesse alá magát ennek, a férfiaknál ez visszaordítható, a nőknél nem.
azt nem tudom miért pont 6 évet mondott,
és hogy akkor miért lehet,nem tudom,fogalmam sincs mit vagy mennyi idő alatt regenerálódik egy hasfal :(
az előző gyermekem is császáros volt,
a mostani pedig elég nagy,és ebből adódott ez a probléma állítólag.
"esetleg a férjed vesse alá magát ennek"
erről mit gondolsz/tok?
Nem köttetném el magam sosem. Több okból sem.
Egyrészt a nőiességhez hozzá tartozik a termékenység véleményem szerint. Elveszítenék valamit, úgy érzem. (Megértem, ha erre más nem így tekint, de én így tekintek)
Aztán, nem szeretünk erre gondolni, és soha ne következzen be, de ne adj Isten történik valami a meglévő gyereke(i)mmel, akkor ott vagyok, hogy hiába szülhetnék még a korom alapján, már nem lehet.
Ami szintén nincs betervezve, de sajnos van ilyen, mondjuk elhagynak, vagy megözvegyülök (egyik rosszabb mint a másik), és egy új kapcsolatba nem tudnék gyereket szülni.
És mi van, ha csak simán szeretnénk pár év múlva mégis egy gyereket. (MOst ebben vagyunk, három van, és elvileg nincs betervezve folytatás, de mi van ha mégis).
Az egészségi állapotból "nem javallott" gyerek esetén MINDIG legalább 3 orvos véleménye kell, és ha az nem egybehangzó, akkor az ilyen helyzetekben nincs "biztos".
Ezt is "kipróbáltam", teljesen más betegséggel, de nekem a harmadikat sem ajánlotta az orvosom, mert azt mondta, szülés után romlani fog az állapotom. Elmentem még 4 másik orvoshoz, és ők azt mondták, előre nem látható a dolgok kimenetele. Ezért bevállaltuk a harmadikat.
Biztos van olyan védekezési mód, ami megfelel Nektek, de nem végleges.
És végül: a hat évet én sem értem, mármint hogy miért pont annyi...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!