20 hetes kismama vagyok. Anyós nagyon idegesít, falra mászok tőle. Hogy szereljem le?

Párom anyjával élünk. Soha nem volt köztünk valami jó a viszony. Inkább csak felszínes. Mióta kiderült, hogy állapotos vagyok, azóta tönkretesznek lányával együtt.

Ennek kellene az egyik legboldogabb időszakomnak lennie, de mégis mindig ideges vagyok. Lehet, hogy apróságok, de sajnos nem vagyok olyan, hogy ne foglalkozzak velük. Bár tudnék ilyen lenni.

Nem bírom napi szinteken ezeket a dolgokat, mikor jön oda lánya, hozza a naptárt, hogy nézzünk neveket, holott még azt se tudjuk, hogy milyen nemű lesz, meg szerintem ez még azért korai. Először leültem vele, nézegettem, mondtam, hogy melyik szép szerintem, és akkor elkezdi nekem osztani az észt mindkettő hogy nehogy ilyen nevet merjek adni neki, legyen inkább ez meg stb. oO

Anyós meg, hogy ő majd megmutatja hogyan kell megfogni a kicsit, hogyan kell megfürdetni, büfiztetni, szoptatni, felöltöztetni, mert én elsőre úgyse fogom tudni, meg hogy majd minden este átviszem szobájukba, és ott lesz, meg hha hazajön lány suliból akkor egész délután ő fogja dajkálni.

Én nem sajnálom tőlük ezeket, csak azért rosszul esik, hogy ennyire hülyének néznek, holott nekem is volt már dolgom csecsemővel (van egy húgom), nem fogom leejteni meg ilyenek, azért mert ő nem mutatja meg hogy hogyan kell megfogni.

Meg, sajnos hajlamosak rá, hogy magukhoz édesgessék a gyerekeket, mert páromnak már van egy, és ott is ugyanez volt a helyzet, egész nap ő dajkálta, és most hogy már nagylány lett, nem foglalkoznak vele, de odavágják páromnak, hogy mert ők nevelték fel, ők voltak vele a legtöbbet. Én nem szeretnék ilyet átélni, mert nekem soha ne mondjon senki ilyet. De, ugye én se tehetem meg azt, hha majd jönnek, hogy átvigyék magukhoz másik szobába, hogy azt mondjam hogy nem..