20 hetes kismama vagyok. Anyós nagyon idegesít, falra mászok tőle. Hogy szereljem le?
Párom anyjával élünk. Soha nem volt köztünk valami jó a viszony. Inkább csak felszínes. Mióta kiderült, hogy állapotos vagyok, azóta tönkretesznek lányával együtt.
Ennek kellene az egyik legboldogabb időszakomnak lennie, de mégis mindig ideges vagyok. Lehet, hogy apróságok, de sajnos nem vagyok olyan, hogy ne foglalkozzak velük. Bár tudnék ilyen lenni.
Nem bírom napi szinteken ezeket a dolgokat, mikor jön oda lánya, hozza a naptárt, hogy nézzünk neveket, holott még azt se tudjuk, hogy milyen nemű lesz, meg szerintem ez még azért korai. Először leültem vele, nézegettem, mondtam, hogy melyik szép szerintem, és akkor elkezdi nekem osztani az észt mindkettő hogy nehogy ilyen nevet merjek adni neki, legyen inkább ez meg stb. oO
Anyós meg, hogy ő majd megmutatja hogyan kell megfogni a kicsit, hogyan kell megfürdetni, büfiztetni, szoptatni, felöltöztetni, mert én elsőre úgyse fogom tudni, meg hogy majd minden este átviszem szobájukba, és ott lesz, meg hha hazajön lány suliból akkor egész délután ő fogja dajkálni.
Én nem sajnálom tőlük ezeket, csak azért rosszul esik, hogy ennyire hülyének néznek, holott nekem is volt már dolgom csecsemővel (van egy húgom), nem fogom leejteni meg ilyenek, azért mert ő nem mutatja meg hogy hogyan kell megfogni.
Meg, sajnos hajlamosak rá, hogy magukhoz édesgessék a gyerekeket, mert páromnak már van egy, és ott is ugyanez volt a helyzet, egész nap ő dajkálta, és most hogy már nagylány lett, nem foglalkoznak vele, de odavágják páromnak, hogy mert ők nevelték fel, ők voltak vele a legtöbbet. Én nem szeretnék ilyet átélni, mert nekem soha ne mondjon senki ilyet. De, ugye én se tehetem meg azt, hha majd jönnek, hogy átvigyék magukhoz másik szobába, hogy azt mondjam hogy nem..
válasza: válasza: válasza: válasza:Szerintem is a költözés lenne a legjobb megoldás, főleg, ha alapból sem túl felhőtlen a viszony. Valamilyen szinten pozitív, hogy várják az unokát és készülnek, miben tudnának segíteni, de azért ijesztő is, hogy előre így megtervezik a mindennapokat.
Ha nem tudtok elköltözni, érdemben úgyis mindig csak az adott szituáció lezajlásakor tudsz konkrét lépéseket tenni (pl. nem átvinni a gyereket a szobájukba, nem rábízni a lányára), ezen előre ne hergeld magad. Nem mindegy, hogy áll majd hozzá a párod, neki milyen elképzelései vannak. Ha nem áll melléd és téged nagyon zavarni fog a helyzet, akkor nagyon nehéz lesz meghúznod a határokat, de nem lehetetlen. De még az is lehet, hogy olyan fáradt leszel, hogy örülsz, ha az anyósod egy kicsit tehermentesít és sikerül egészséges kompromisszumot kötni velük.
Most még felesleges szerintem gerjeszteni a feszültséget, mondd mindenre azt, hogy majd kitaláljuk/meglátjuk/ beállítjuk. Ne ígérj semmit, de ne is tilts előre meg dolgokat.
válasza: válasza:"De, ugye én se tehetem meg azt, hha majd jönnek, hogy átvigyék magukhoz másik szobába, hogy azt mondjam hogy nem.."
Dehogynem, megteheted!!! A Te gyereked, én az első hónapban nem is engedtem senkinek még azt sem, hogy megfogják a babámat. (Mondjuk pici súllyal született és épp influenza szezon is volt)
Persze azt is lehet máshogy tálalni, minthogy nem engeded, pl épp most készülünk sétálni stb.
Én anyósom is ilyen, szerencsére nem velük lakunk, majd a sógornőm fog vele harcolni.
De abban is igaza volt valakinek, hogy lehet, hogy te is fogsz örülni, hogy tudsz pihenni kicsit.
Addig is ne idegeskedj, viszont ha valamit nem akarsz, azt már az elején tisztázd, mert a fejedre nőnek...
válasza:Tudom, hogy nem kellene hergelnem magam már most, de, mint írtam, sajnos nem vagyok olyan, hogy ne foglalkozzak velük.
Ismerem őket, és tudom, hogy ez az egész csak egyre rosszabb lesz. Egyik hozzászóló írta, h "szereljem le" úgy őket, hogy azt mondom h épp sétálni indulunk. Felejtős. Elkísérnek. Még azt is akarják nézni, ahogy szoptatok, mert náluk ez a megszokott.. De én nem szeretném ezeket. Nem az a vágyam, hogy szoptatás közbe engem nézzenek..
válasza:Megértelek!
Én írtam a sétálást. Így valóban nehéz, hogy együtt laktok, de akkor is harcolj az ellen, amit nem szeretnél! Én se bírtam,ha néznek szoptatás közben, nem is engedtem senkinek!
Hidd el, ha meglesz a baba, úgyis előjön belőled az "Anyatigris". :)
Addig is nyugodtan megjegyezhetsz ilyesmit, hogy "Köszi, de én is meg tudok fogni egy csecsemőt, tisztába tudom rakni, már a kórházban meg fogják mutatni, hogy hogyan kell szoptatni, ha szükséges..." Csak, hogy ők is érezzék előre nem az lesz, amit ők akarnak!
válasza:De igen ,megteheted hogy azt mond nekik ,hogy NEM. mert ne tehetned meg ?
Te vagy az anyja,te gyereked lessz ,o csak a nagyi.
Csak legyél határozott ,nemkell bunkonak lenned ,de tényleg a te gyereked lessz ,te adj neki olyan nevet ami NEKED tetszik ,nehogy ma ugy hivjak a gyereked ahogy anyos akarja ,o is adhatott a sajat gyerekének nevet..
Amugy nekem életembe nemvolt a kezembe pici baba,soha me nem lattam h hogyan kell furdetni meg ilyenek..aztan megszuletett a kisslányom ,és a korházba megtanitottak :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!