Kismamák! Leírnátok nekem a terhességetek szakaszait?

Én végig egész jól voltam, nem volt sok tünetem.

Az első hónapban semmit nem éreztem, utána viszont a 4. hónapig minden percben aludtam és aludtam volna. Imádtam, hogy sokat és jókat aludtam. Egy kellemetlen tünetem volt, a gyomorégés párszor, más nem.

Amikor elkezdett mozogni, az kész csoda volt. Furcsa és szuper érzés.

Hasam nem nőtt a félidőig, és utána is csak lassan. 30 hetes voltam, amikor már kinéztem valahogy. :)

Az utolsó 10 hétben viszont sokat nőtt a hasam, akkor híztam a legtöbbet is. 30. hétig 3 kilót, utolsó 10 hétben még 5 kilót, tehát amúgy nem túl sokat összesen.

A középidő volt nekem a legjobb. Nyár volt, volt már pocim, de mégsem nagy, nem volt még megerőltető. Nagyon jól éreztem magam akkor a bőrömben.

A 37. héttől viszont már nagyon vártam, hogy teljen az idő és megérkezzen a lányunk. Akkor már nehézkes volt az alvás, a mozgás, jóslóztam is sokszor, és állandóan vérzett az orrom, de nem panaszkodom, még ekkor is jól elvoltam amúgy. Végül 40 hét 3 napra érkezett meg a kicsi lánykám, makk egészségesen.

Nekem szép terhességem volt, nehézségek nélkül.

Egy dolog volt ijesztő, hogy nagyon sokáig faros volt, és azt hittem már be sem fordul. De végül az utolsó hetekben rájött mi is a helyes irány. :)

Amúgy a 7. hónapig dolgoztam, jól bírtam. Utána már csak azért akartam otthon lenni hogy legyen időm magamra. Munka mellett nem volt időm szinte semmire, mert sokat kellett túlórázni. Úgyhogy utána már úgy éreztem pihennem kell mielőtt jön a baba. Jó is volt így.

28 hetesen kezdtem el bevásárolgatni, és kb. 34-35. hetesen lett meg minden.

Nagyon szerettem várandósnak lenni, jó volt, köszönhetően annak, hogy elkerültek a rosszullétek. persze volt amin aggódtam, de természetes aggódás volt, ne több.

Ja, mondjuk tök érzékeny lettem. Képes voltam mindene sírni egy időszakban. Pl. nem tudtam kibontani egy konzervet, és már bőgtem is. Párom jókat mulatott rajtam, én meg ezt kész tragédiának éltem meg. Utólag viszont jókat röhögök magamon. :)

Szóval szép volt, nagyon.

Most 2 éves a lányunk, és egy kis idegölő angyalka. A végletek gyermeke, de hát imádom. Sokkal jobb vele, mint valaha is gyermek nélkül. Tanít engem.

35 hetes vagyok. Az elejen minden nap hanyingerem volt, kb mint egy szellem ugy eltem. Hazajottem a munkabol es mentem aludni, az eg vilagon semmihez nem volt erom. Izgultam a 12.hetig nagyon. Ha egy nap nem volt hanyingerem, sirtam, hogy biztos elmegy a baba.

Az elso uh-n lattuk a kicsi szivet, ott bogtem annyira orultem. A 12.heti uh-n kiderult mindene tokeletes. Addigra megnyugodtam es el is mult a rosszullet.

a 2. Trimeszterben vesegorccsel bekerultem a korhazba, antibiotikumot kaptam. A cukrom kiderult hogy magas es amiatt is korhazban voltam.

a 3. Trimeszter nekem a legjobb, mert mar semmi problemam nem volt, igazi kismamanak nezek ki. A munkahelyemen a 32.hetig dolgoztam, utana mar jo volt itthon pakolaszni.

Most mar kezd kicsit nehez lenni, nehez a hasam feszul, josloim vannak, lelkileg keszulok a szulesre.