Akik terhesség alatti rosszuléttől szenvednek/ szenvedtek, kerültetek emiatt vicces, kellemetlen szituba?

Hát igazán csak otthon történtek velem ilyen dolgok, más előtt nem igazán.Egyszer olyan hirtelen jött rám a hányinger, hogy nem értem ki a wcre, csak a kandalló melletti fatartóba végeztem el a dolgot.A férjem csak lesett.

Viszont egyszer pont pici babát látogattunk, miután hazamentek a kórházból, és dajkáltam, mikor éreztem hogy forog a gyomrom, nagyon rossz volt, nem tudtam hirtelen mit tenni, óvatosan letettem a babát az ágyra, és mondtam hogy most mennem kell mert telefonálnom kell.Alig értem el a wcre.De akkor mondjuk nem voltam terhes, hanem lett egy jó kis gyomorrontásom.Na azt nem felejtem el soha.

Pár utólag vicces sztorim van, de ezek otthon történtek:

Egyszer a kocsiba hánytam be, egy zacsiba, majd egy parkolóban furikáztunk, hogy hol van kuka kidobni a csomagot.

De olyan is volt, hogy az ágyban ültem, párom adott egy bögre teát, és amint elfordult visszajött a tea az ágyra.

Tegnap pedig a kád szélén ült és mosta a kezét, mikor elkezdtem mögötte hányni a kádba. Éppen beértem a fürdőbe, ő a vízcsobogástól nem hallott. Mikor megfordult, hogy mit csinálok és meglátott, csak annyit mondott, hogy Úr Isten és kiment... :D

Villamoson utaztam, éreztem, hogy le kell szállnom. Le is szálltam időben, csak éppen előrehajolni nem tudtam, és végighánytam magam, jót mosolyogtak rajtam. Nem látszik még semmi rajtam, biztos azt gondolták, hogy részeg vagyok.

Kocsival utaztunk, készültem zacskóval, sikerült is beledobdi a rókát, csak a zacsi lyukas volt:(

sziasztok Csajok! hát nekem is van mókás sztorim, persze akkor úgy égtem, mint a szalmakazal :)

terhes tornán voltam, már az utolsó pocakos heteket tapostam, amikor egyszer csak kiszaladt egy puki. pont vége volt a zenének, mindenki hallotta.ááááá!!!!

azt hittem elsüllyedek, de a többiek úgy tettek, mintha semmi sem történt volna, amiért nagyon hálás voltam.

akkor napokig zaklatott a dolog, ma már nevetek rajta :)

most a második babámat várom, és reménykedem, többet ez az égés nem fordul velem elő. elég egy életben egyszer, nem?! :)