Sokszor olvastam már hogy akinek gyereke lesz, az gyerekesekkel barátkozik. De hogy? Vagy hol? Meg miért?

Én itt a játszótéren találkoztam a legfurcsább (adott esetben leggusztustalanabb) emberekkel. Volt olyan, hogy leültettem a kislányomat homokozni, kipakoltuk a játékait, erre néhány "kedves szülő" azon nyomban összepakolta a kölköket meg a játékokat, és átvonultak másik homokozóba. Pedig nincs három fejünk, és levedző fekélyeink se. Csak úgy láttam, nem ütöttük meg az ő mércéjüket. Persze találkoztam jófej és valóban kedves szülőkkel is, de inkább tartok 2 lépés távolságot meg játszok a bébikkel.

A régi "barátok" többsége tényleg el fog tűnni, ha nincs gyereke azért, ha van gyereke és messze lakik, akkor azért. Ez nem feltétlen gonoszság vagy érdektelenség, egyszerűen az idő és energia hiánya is hozza. Aki meg olyan, azzal akkor is ott és úgy folytatjuk a barátságot, beszélgetés, ahogy abbahagytuk, ha évente csak egyszer találkozunk akkor is.

Szerintem ez kialakul magától, a gyerkőc mellett, sétálások, játszóterezések alkalmával. Elkerülhetetlen, hogy ne találkozz össze más szülőkel, szerintem. És ugye, ha idegenek vagytok, persze, hogy az első közös témátok, majd a gyerkőc lesz. Aztán meglátod, hogy kivel lehet és érdemes másról is beszélgetni. Le fognak "morzsolódni":) úgyis a "kellemetlen" alakok.:)

Régi barátok pedig azért maradoznak el, szerintem, mert főleg azoknak, akiknek nincs gyerekük, nehéz megszokni, hogy hozzád kell most alkalmazkodni, hiszen a gyerek születésével azért eléggé megváltozik az ember élete. Legalábbis nálam így volt/van. Nehéz olyan időpontot egyeztetni, aki mindenkinek megfelel...:)