Van itt valaki olyan, aki várandóssága alatt vesztette el valamelyik szülőjét?

Tegnap volt Édesapám temetése. Sokszor felébredtem éjszaka, Rá gondoltam, kicsit még álmodtam is róla! Reggel nehezen keltem ki az ágyból, nem érdekel semmi, csak vagyok. Édesanyám és nővérem egy városban élnek. A napokban/hetekben egymasnál vannak. Ők mind a ketten tudják, hogy a másik min megy keresztül, beszélgetnek, támogatják egymást. Én tőlük aránylag messze lakom a Párommal. Ő mindig is mellettem volt támogatott, de mégis úgy érzem, hogy most már "elvárja", hogy lépjek tovább...nem sok ember van akivel szívesen beszélnék a környezetemben a történtekről, ő lenne az egyik, de nem érzem azt, hogy ő is akarná. Ő egyáltalán nem beszél a történtekről, mindent úgy tesz, mint azelőtt. Tudom, hogy "csak" az apósa volt (már 8 éve), de mégis... Az ő szülei még élnek és magamról tudom, hogy sajnálhatod a másikat, de ameddig nem éled át ugyanezt nem tudhatod min megy keresztül a másik...