Visszamenőleg kérhetem a családi adókedvezményt?

de ha május 8 eéőtt nem volt adózott jövedelme, akkor nincs miből visszaigényelni :-DDDD

logika

Családi kedvezmény érvényesítésének szabályai

Családi kedvezményt érvényesíthet az a magánszemély, aki gyermekeire tekintettel családi pótlékra jogosult, valamint a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa a magzat fogantatásának 91. napjától.

Megilleti a kedvezmény továbbá a családi pótlékra saját jogán jogosult, valaminta rokkantsági járadékban részesülő magánszemélyt is azzal, hogy helyette ezt - döntésük szerint - a vele közös háztartásban élő hozzátartozója is igénybe veheti. (2011-ben még elegendő volt az, hogy az érintett személyek egy háztartásban éljenek, a hozzátartozói minőség nem volt feltétel.)

A családi kedvezménnyel az összevont adóalap csökkenthető, melynek mértéke - az eltartottak létszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206.250 forint.

A családi kedvezmény érvényesítésekor lényeges annak meghatározása, hogy ki minősül kedvezményezett eltartottnak és ki az aki „csak” az eltartottak létszámát növeli.

Fontos változás 2012-től, hogy kedvezményezett eltartottnak már nem csak az a gyermek minősül, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, hanem az is, aki után a magánszemély családi pótlékra jogosult. Ez azt jelenti, hogy 2012-től az is érvényesítheti a családi kedvezményt, akinek jár a családi pótlék, de valamilyen oknál fogva nem veszi azt igénybe.

Hasonlóképpen módosult az eltartott fogalma is. 2012-től az a személy minősül eltartottnak, aki a családi pótlék megállapításánál figyelembe vehető, függetlenül attól, hogy az ellátás megállapítására, illetve folyósítására ténylegesen sor került-e vagy sem. (Például, egy önálló jövedelemmel nem rendelkező nappali tagozatos főiskolai hallgató abban az esetben is eltartottnak minősülhet, ha középiskolás testvére után nem igényelnek családi pótlékot.)

A fenti változásokkal összhangban, jogosultsági hónapnak a továbbiakban az a hónap számít, amelyre tekintettel a családi pótlékra jogosultság fennáll.

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe, azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal közösen is érvényesíthető az összeg, vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával. Élettársak esetén év közben - az adóelőleg megállapítása során - a jogosult szülő csak a saját, illetve a közös gyermek után érvényesítheti a kedvezményt, a közösen nevelt nem saját gyermek után járó kedvezmény igénybe vételére és megosztására csak az éves bevallás elkészítésekor van lehetőség.

Az érvényesítés feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata a jogosultságáról, illetve a családi kedvezmény megosztásának tényéről. E nyilatkozat alapján a munkáltató figyelembe veheti a kedvezményt az adóelőleg megállapításánál, mellyel csökkenti a munkavállaló adóelőleg alapját.

A családi kedvezményt érintő változásokról bővebb tájékoztatás kérhető telefonon a NAV Általános Tájékoztató Contact Centerén (06-40/42-42-42) keresztül.

Lehet velem vitatkozni, ebben dolgozom, de azért gondoltam hátha meggyőzőbb, ha az apeh törvényt is belinkelem. Az elején le van írva világosan, hogy a várandós nővel egygyütt élő HÁZASTÁRSA a 91. naptól jogosult.

A biztosítási jogviszony meg tök mindegy, hányadikán jött létre, ha arra a hónapra jogosult, max. ha nem annyi a fizetése, akkor nem tudja csak töredékét érvényesíteni. De ha fél hónapban is meg van a bruttó összeg, ami kell, akkor már megkaphatja.

Ebben az esetben már csak az a lényeg, hogy visszamenőleg már nem kérhető, de ahogy már írtam, a jövő évi adóelszámolásnál már májustól vissza lehet igényelni. Nem is lehet töredék hónapot írni a bevallásban! Na, ez a logika!!!