Mikortól van esélye a babának az életben maradásra?

Szia Magyarországon 24 hét a határ,onnan megpróbálják életben tartani,általában 50% esélyt mondanak,de ennél több baba éli túl.Hogy miken mennek keresztül?

Nos ezt ha valaki már látta élőben,az sosem felejti el...és aki keresztül ment rajta,hát ő....

Az én lányom 24 hétre 740grammal született,azt mondták 50%a van,az első 24óra a kritikus.Utána azt mondták,az első két hét,aztán így tovább,még két hónaposan is azzal fogadtak,hogy nincs túl az életveszélyen.

Két agyvérzése volt,tüdőbetegség(Bronchopulmonáris displasya), műtötték a szemét.Azt mondták,csak akkor keresnek,ha nagy baj van,naponta lehetett látogatni 5percre,de csak du 4 után.Kivéve azt az egy hónapot,mikor látogatási tilalom volt.

Pár nappal a 3hós "szülinapja" előtt csengett a telefon.A Kórház... azt hittem,leesek a székről,kérdeztem:BAj van? Mire a doktornéni:Nem csak úgy gondoltuk,ha nem nagy gond,Pénteken hazaadnánk a Pannit.Mondjuk úgy hogy hazaviszi a nyuszi (Nagypéntek volt).

Hát hazajött a Drágám:) Most 12-én lesz hat hónapos,4200gramm,rengeteget mosolyog,heti 20dekát hízik,kúszik az ágyban,megfordul a tengelye körül(nem a hátára,vagy hasára,hanem mint az óra )Jó a szeme,jó a füle,fejlődésneurológiai eltérése nincs,a vérrög szívódik felfelé szépen.

De azt a 3hónapot SOHA nem felejtjük el.És a kis barátnőnket sem,akinek nem sikerült :(

Előző elötti. Féligazság amit írtál. Igenis lehet benne öröme. Ha nem adja otthonba... Már pedig sokan bedugják 14 éves koruk körül őket, a támogatást meg felveszik (mert ezek után is jár nekik).

Abban viszont egyetértek, hogy ha már ott az a szűrés, akkor felelőtlenség nem elmenni rá. Akármilyen nehezen is jött össze. Önzőség a tudott beteg gyereket megtartani. Hisz azért az az élet mégse olyan a gyereknek.

A 24hetes vagyok: Azt ajánlanám a kedves előttem szóló 35éves kismamának,akit nem ítélek ugyan el,de nem is értek vele egyet,hogy ha lehet,ne csak a Nők Lapjából tájékozódjon a koraszülött babák életéről.Ott ugyanis a szerkesztő szája íze szerint összeválogatott leveleket közölnek,sehol nem említik,hány pozitív és hány negatív hozzászólás érkezett,csupán a cikk összeállítója véleményét sugallja a válogatás.

Ajánlanék figyelmedbe olyan koraszülötteket nevelő anyukák fórumát,akik soha és semmilyen körülmények közt nem mondanának le gyermekeikről,csak mert megkéstek a beszéd-vagy mozgásfejlődésben,esetleg más,kisebb-nagyobb akadályba ütköztek a koraszületésnek köszönhetően.Sehol senki ebben a cikkben nem említi,milyen nagyszerű módszerekkel lehet fejleszteni ezeket a kis manókat és milyen kiemelkedő eredményeket lehet elérni velük a megfelelő terápiával.Legtöbbjük már iskolás korára behozza a lemaradását,és felnőtt korára teljesen önálló lesz.

Vannak kivételek.Igen,sajnos vannak.Van köztük,aki halmozottan fogyatékos lesz,van aki önellátásra sem lesz soha képes. nézzük az arányokat.kb 5-10%. És ez nagyon eltúlzott számolás,valószínűleg még ennél is kevesebben vannak.

Tehát 10-1 baba miatt hagyjuk veszni a többi 9et,aki egészséges életre hivatott? Ki döntse el az inkubátor mellett állva,hogy adjunk-e esélyt ennek a pici életnek a további fejlődésre,vagy "szabadítsuk meg a kínjaitól"? Biztosan születnek rossz döntések,biztosan van,aki annyira beteg lesz,hogy van aki úgy érzi,jobb lett volna elengedni,de hidd el,ők vannak kevesebben.

És még valami:Ne higgyétek,hogy minden koraszülöttség miatt lemaradott baba édesanyja boldogtalan és minden család tönkre megy emiatt.Pontosan is hogy nem így van.

Én is boldog vagyok és a korababás szülők nagy része is az,és a korababák nagy része nagyon hálás azért,hogy nem kapcsolták ki anno az inkubátort...