Más kismamáknak is vannak ilyen rossz napjai? :- (

Nekem is szokott rossz kedvem lenni, és szoktam csak úgy minden ok nélkül sírni. Párom két műszakban dolgozik, én veszélyettett terhesként táppénzen vagyok, alig mozdulok ki, ritkán vagyok emberek között. :(

Momentán én szívesen lennék a helyedben, mert Te már 3 hónap múlva világra hozod a Gyermeket, akire gondolom már nagyon vártok. Én még csak alig múltam 3 hónapos...Sokszor az szomorít el a terhességben, hogy "jajj, még olyan sok van hátra, ott van a 20. heti genetikai uh, jajj, csak minden rendben legyen..." Te már csomó mindenen túl vagy, gondolj erre!!!

Kívánom, hogy jobb kedvre derülj!! :))

15 hkm

Szerintem meg az lehet a baj, hogy túlságosan is "rácsavarodtál a témára". Még a java hátra van, viszont így időd is lenne más dolgokkal foglalkozni.

Veszélyeztetett vagy?

Ha nem, akkor menj, találkozz barátnőkkel, menj kiállításokra, hívj fel ismerősöket.

A legjobb módszer a saját nyűgünkről megfeledkezni, ha mások problémáit is egy kicsit magunkra vesszük. Keress fel idős nagyit, vagy mit tudom én.

Sétálj nagyokat, olvass, és ne babás dolgokat, hanem bármi mást, ami amúgy érdekel.

Amúgy igen, mindenkinek van rossz napja. Sőt, jelen terhességem alatt alig alig volt jó napom, mert sok volt a probléma, de hidd el, eltelik az a 3 hónap is hipp-hopp, csak próbálj meg nyitni!

Szia!

Én 39 hetes terhes vagyok első babával, és totál átérzem a helyzetedet, merthogy nálunk is szinte detto ez volt mikor eljöttem tp-re. Az első hónapban még lekötött hogy ilyen vizsgálat meg olyan vizsgálat, de aztán meg valahogy nap nap után egyre lehúzott valami érzés. Nézd őszinte leszek! Nekem talán 1 hónapja hogy sikerült kilábalnom ebből az érzésből, mert beláttam hogy ez nem mehet így tovább. Eléggé összejöttek nálunk is a dolog, ami miatt aggódhattam...Viszont ami segített, nem kell hogy lemondj a babás dolgok fürkészéséről, csak menj ki kicsit a természetbe, elég ha elmész a boltba és haza felé veszel egy kakaós tekercset és leülsz egy nyugis parkban, és ott megeszed, közben olvasgatsz esetleg babás magazint. Ezek nem "..és majd a falat kapartam úgy fájt..." -akkal van tele, hanem hasznos és nagyon érdekes dolgokkal. Közben a picinek is jót teszel hogy nyugodt vagy, nem stresszelsz, nem fogod úgy érezni hogy magányos vagy! Ha biciklivel szoktál járni, akkor menj inkább gyalog úgy tovább vagy kinn a levegőn. Próbálj terhes tornára járni, mert ott meg megismerkedhetsz kis mamákkal, ki tudja talán találsz olyat is akivel egy hullámhosszon vagytok. Persze ott sem kötelező beszélgetni, csak ha van kedved :) és még a testednek is jót teszel vele. Nem fogsz folyton azon agyalni hogy párod mikor jön már haza hogy megbeszélhesd vele a napi dolgokat, mert elvonja a figyelmed, pl. a természet, a friss levegő... Ezek nekem nagyon sokat segítettek hogy ki tudjak jönni ebből az állapotomból. Remélem tudtam segíteni! Jó baba várást! És kitartás! A végén megtérül minden! :)

huu én valamelyik nap jártam igy, mindenen elsirtam magam, a kutyát levittem, épp tüzelnek a csajok :) az enyém meg kan és meg van hülyülve, nem hallgat rám le se tolja a fejemet, én meg tök rosszul éreztem magam hogy ha a kutyámat nem tudom meg nevelni mi lesz velem a bébivel ???

haza jöttem és elsirtam magam...persze semmiről nem tehet a kutya hisz ösztönlény így őt nem bántom a viselkedése miatt de nekem olyan rossz kedvem lett ettől, hogy egy ilyen egyszerű dolgot hogy a kutyát rendesen megnevelni sem vagyok képes...de megnyugtattak páran hogy más dolog egy gyerek mint egy kutya nevelése :))) de 2-3 naponta mindig elbőgöm magam valamin.

30h km

Szia!

Az én párom is állandóan dolgozik, én is nagyon depis vagyok, hogy velünk alig van, szinte csak evésnél és alvásnál. Kaptam tőle ígéretet, ha meglesz a kicsi a vasárnap a mienk lesz és minden este fél órát a fürdetésnél. Majd meglátjuk mi lesz belőle. Ha nagyon bedepizek nekem is elkezd fájni a hasam és nagyon bekeményedik, ilyenkor megpróbálok minnél többet aludni. Szedek magnesil citricit a doki javaslatára 3x1-et, de nem soka segít, még hányingert is okoz, de muszáj, nehogy hamarabb lerakjama "csomagom". Legalább 5 hetet ki kell még húznunk a doki és a védőnő szerint. Valószíű, hogy hamarabb érkezik, mert a szív alakú méhem miatt kevesebb helye van a pici lányunknak. Ha nagyon rosz kedvem van (de ha nem akkor is) beszélek a kicsihez, ez megnyugtat. Elmondom, hogy milyen, jó, hogy ő van nekem és mennyire fogom szeretni, mint ahogy a nővérkéjét szerettem volna (sajnos 22 hetesen halva született tavaly áprilisban). Ez a baba ad nekem erőt. Az előző eset óta elég gyakran esek depibe, és elég nehéz kijönni belőle egyedül.

Próbáld meg te is mindennek a jó oldalát nézni, hátha jobb lesz a kedved, én legalábbis ezzel próbálkozom, még nem nagy sikerrel :( .

(32 hetes kismama)