Volt már valaki ilyen helyzetben? Teljesen kivagyok.

Túlreagálod, de nagyon.

Egy apa akkor tud igazán foglalkozni a gyerekével, ha már megszületett. Most a te pocakodban van, nem az övében, persze, hogy nem érzi át, milyen amikor mozog.

Ha megszületik, más lesz, hidd el.

Talán még az elején nem lesz köztük kapcsolat, de amint először rámosolyog, vagy elkezd beszélni, stb, ezek nagyon sokat számítanak egy apánál.

Nyugi, hagyd a férjedet, ne őröld fel a kapcsolatot.

Szerintem nincs olyan család, ahol ez a fajta állapot ne létezett volna ideig - óráig..

Nálunk is így volt, bár mi majdnem mindent együtt vettünk a gyereknek.

Igaz, nem simogatta a hasam és nem beszélt hozzá, de ha kellett és megkértem, akkor bekente a hasam krémmel. Kb. 5 percig tartott.

Igaz, minden vizsgálatra eljött és az uh-on is részt vett rendszeresen, de ő nem bírta volna végig csinálni a szülést mellettem. Végül császár lett a vége 40+5 naposan.

Ő sosem tudta elképzelni, hogy mit csináljon egy hassal és szinte én sem.

Én pl. nem beszéltem a lányomhoz csak ha halálra untam magam. Reflexből persze simogattam a hasam, de sosem voltam az a tipikus kismama és anyuka.

Túl sok dolgom és munkám volt ahhoz, hogy ráérjek az lenni.

Ettől függetlenül imádtam pocakos lenni és imádok anya lenni, immár csodálatos 10 hónapja.

De sosem tudtam és tudnék éjjel - nappal a lányom körül ugrálni. Ez nem én vagyok.. mégis értelmes, okos, fejlett és a korához képes rendkívül ügyes.

Ne ess túlzásokba, minden megfog változni egyébként, ha megszületik a gyereke.

Szia!

Mintha magamat hallanám. 5 éves a fiam, ugyanígy voltunk mi is a férjemmel. Ne aggódj minden megváltozik, ha meglátja a gyerekét.Tutira jó apa lesz! A férfiak nem tudnak mit kezdeni a terhesség időszakával, mert nem ők élik át. Háttérben érzik magukat egy kicsit. A férjemnek is a foci a mindene, ha kell minden hétvégén követi a csapatot az országban. Sokszor éreztem én is egyedül magam a babával, de amikor a gyerek megszületett mintha kicserélték volna. Hidd el neked most nyugalom kell, nem a veszekedés. Kitartás és értsd meg őt is, kicsit képzeld el az ő szemszögéből a dolgot.

Szia

Én úgy látom, túlreagálod!

Ha már most tönkreteszed a kapcsolatotokat (széttéped a jegyét) és erőlteted rá a pocakodat, szerinted jó vége lesz?? Szerintem nem!!

Hagyd békén, meg fog jönni az apai érzés és magától rá fog állni az apaságra, de ezt ne várd, amíg még csak a pocakodban van.

A férfiak általában tényleg akkor tudnak mit kezdeni a gyerekkel ha már megszületett...

Ők nem érzik a mozgást úgy mint egy anya, és nem sok mindent vált ki bennük az sem ha az ember arról beszél mekkora a BPD..

Túlreagáltad de nagyon.. Majd ha megszületik a baba és akkor is mindíg fontosabb lesz neki a meccs, akkor kell elbeszélgetni vele..

22hkm

4es vagyok, ne izgulj, Te örülj a pocakodnak és szeresd nagyon a párod, hogy érezze, mennyire fontos neked, ne űzd el magadtól!!

Boldog babavárást!