Mit csináljak, ha terhesség alatt egyszerűen képtelen vagyok szabadulni a szomorúságtól?

Próbálj örülni annak, hogy megszabadultál ettől a szemét lelketlen, érzékelten paraszttól, aki a saját gyermekének a halálát kívánná. Ha ezen megpróbálsz felülkerekedni, és kicsit pozitívabban szemlélődni (, elvégre nemsokára Anya leszel, az egyetlen, akire ez a kis ártatlan manócska számíthat), meglátod, lesz még olyan férfi, aki beleszeret abba a mosolyba és a gyermekedbe, és apja helyett apjaként fogha szeretni őt. A másik pedig egy életre bánhatja, hogy ekkora szemét volt. Ne bánd egy percig sem, hogy nem maradtál vele!!! És igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy szemét. :(

Tarts ki, sok-sok erőt kívánok Neked tiszta szívemből, és nagyon remélem, hogy ráakadsz életed szerelmére is, de most a legeslegfontosabb, hogy a kicsi babád egészséges és boldog legyen, egy kiegyensúlyozott anyával. Menni fog, boldogulni fogsz, amíg nem találsz társat. R*hadt nehéz lesz, de Te igenis meg fogod állni a helyed. De tudod, hogy a gyereknek nem tökéletes, hanem mosolygós anya kell, úgyhogy fel a fejjel végre, és előre nézz, ne hátra. Még egyszer, hajrá. Mi itt Veled vagyunk, ha bármi kérdésed van, biztos vagyok benne, hogy rengetegen fognak Neked tanácsot adni!

Egy 15 hónapos kisfiú anyukája