Ti elvetetnétek a gyermeketeket, ha az orvos azt mondaná, hogy beteg lesz a baba? Azt mondják, hogy a 24. hétig, de hát ez egy kicsit durva, nem? Mármint egy 24 hetes baba már nagyon kis fejlett.

Szia!

Nem mert, eddig legalabb 5 közeli ismerösömtöl hallottam, hogy ezzelijesztgette az orvos és nem is lett beteg EGYALTALAN!!

Egy kislany, akivel foglalkozom, teljesen egészséges, de a szüleit, 3 éves koraig meg mindig azzal rémitgették, hogy fogyatékos lehet, és szegény szülök, minden kis furcsa mozdulataba azt lattak bele, es végig reszkettek 3 évet egy egészséges babaval... mig egy orvos vegre azt mondta, hogy téves volt a gyanu..

Egyaltalan nem egyertelmüek az orvosok meglatasai, csak gynitanak valamit, minden tiszteletem az övék mert segiteni akarnak, de sajnos mint mindenki, ök is tévednek.

én akkor sem vetetném el ha biztos hogy beteg lesz.

Szia!

Szerintem egy baba, akár beteg, akár nem, a ti gyermeketek. Másra nem számíthat, csak rátok. És elég sok esély van arra, hogy egészséges lesz. Már sokan hoztak példát rá előttem is. Nővéremről azt mondták, fogyatékos lesz, ehhez képest már a második diplomája felé halad...

És igen, súlyos dolog egy családnak egy beteg gyermek, nagy teher és sok áldozat. De hidd el, visszatérül. Ezek a gyerekek ugyanolyan szeretetreméltóak, és ugyanannyi szeretetet adnak, mint az egészségesek. A lelkük nem sérült, csak a testi, szellemi képességeik! Ismerek egy törpe növésű kislányt, most 11 éves, a többi gyerekkel együtt jár iskolába, és nem csúfolják, mert ugyanolyan jó barátjuk, mint bárki más. Fürge észjárású, és talpraesett lányka. Bárhol megállná a helyét. Sajnálnám, ha nem születhetett volna meg...

Sok erőt kívánok a döntésetekhez!

Én 18 éves koromban teherbe estem, érettségi előtt. Csúnyán hangzik,de pont annyira hiányzott,mint egy púp...Egyáltalán nem éreztem magamat készen egy gyerekre...így elvetettem. Leérettségiztem, majd lediplomáztam, most van egy új állásom,ami nem fizet túl,de legalább szétunom az agyam. Mai napig együtt vagyok azzal a férfival aki teherbe ejtett 18 évesen. Habár Ő már akkor is szeretett volna egy babát, ha kiderülne , hogy beteg Ő sem szeretné megtartani. "Elegen élősködnek az adófizetők pénzén, ne kelljen már még a mi gyerekünk ellátását is finanszírozniuk"

23N

Ha több orvos, is azt mondja, hogy beteg és olyan betegsége van, akkor egész biztos, hogy elvetetném.

Szerintem semmi értelme nincs úgy az életnek, ha gépek tartják életben, vagy egész életében ágyhoz van kötve, ápolásra szorul, az nem élet. A gyerek is szenved, a szülők is csak szenvednek ettől.

Megtartanám. Bár tudom, hogy nagyon nagy szorongás így a terhesség. Én csak kicsi ízelítőt nyertem belőle, mert nekem is volt pár szorongani valóm a terhesség alatt. De a környezetemen azt látom, hogy a beteg családtagok jó hatással vannak a környezetükre. Ezt próbáltam szemelőtt tartani olyankor, amikor kezdtem pánikolni amiatt, h. "mi van, ha beteg lesz?".

Egyébként az baráti körömben is született egy makk egészséges baba, aki az orvosok (minden orvos, genetikus is) jóslata szerint nagy valószínűséggel súlyos rendellenességgel született volna.

Sok erőt kívánok a döntésedhez!