Újszülött babáitokat mikor látogathatták rokonok?

Ez a jellemüktől függ. Ha rendesek és jó a kapcsolat, segítenének, akkor simán már első nap. De ha nem vagyunk jóban, inkább terhet jelentenek, mint segítséget, akkor telefon, és "majd hívunk, ha már jöhettek babázni".

A hat hét kivárása nagyon tankönyvi, valakinél elég három is a regenerálódásra, valakinél nyolc is kevés.

Enyémek már a kórházban is ott voltak minden nap, anyuék is, barátok, kollégák, szóval sokan :) A lakásba csak anyuék jöttek minden nap segíteni, kaját hoztak, lehordták a kutyust, stb. Anyósék csak hétvégente akartak jönni meg talán egy-kétszer hét közben este (8-kor!!), de ők nem a segítős fajták, hanem a "beülnek a nappaliba és még kétszer kiküldenek kávéért meg sütikéért". Após volt, hogy még kaját is kért, anyós meg az istennek sem akarta kiengedni a kezéből a párnapos gyereket, hiába kértem, hogy adja oda, szoptatnám. Szóval nem szép ilyet mondani, de ők teher voltak, ezért ritkultak a látogatások akkoriban.

A védőnőnk azt javasolta a kismama-tanfolyamon, hogy első X hétben, amíg anyuka nem érzi magát és babát "olajozottnak", addig csak az menjen, aki mosogatni megy, amíg Te babázol, azok inkább ne, akik babázni akarnak, amíg Te mosogatsz. Ezek már inkább az én szavaim, de a lényege ez volt.

Ja, még annyi, hogy a "de én csak segíteni megyek" mondattal ne hagyd magad "átrázni" :)))

Sokan ugyanis úgy akarnak segíteni, hogy babázni akarnak mindenáron. Ez nekem NEM volt segítség. Tipikus nagyi-hiba amúgy. Ilyenkor NEKTEK kell a babával összeszokni, nem anyósnak és a babának....ja, másik: csak az segítség, amit kérnek. Nekem az sem tetszett, amikor kifejezetten kértem, hogy ne pakolásszon a konyhában, bementem szoptatni (ekkor a kicsi már nagyobbacska volt három hónapos talán), erre hallom hogy kint kotorászik a konyhában. Kimegyek a szoptatás után, és mondja, hogy "elmosogattam és mindent elpakoltam. Én csak segítettem."

:)

14.13., baba jelzéseit figyeld! Nálunk számtalan vitát és sírást okozott az egész....én írtam, hogy nem engedte ki a kezei közül. Volt olyan, hogy a baba ordított, én meg mondtam neki, hogy adja ide, mert éhes, erre ő dúdolni kezdett és átvitte a másik szobába..........mentünk férjemmel utána. Megint elkértem, majd a férjem is, és ő volt megsértődve, hogy "dehát ő csak segíteni akart"

Ne hagyd magad. Ez nálunk meg a gyerek kb. 5-6 hónapos koráig. Volt, hogy nyújtózott felém, anyós meg rászólt hogy "hagyd már anyádat, nincs anya, most én vagyok, engem is szeressél"

Hát ezeket még csírájában el kell folytani, ha nem akartok gubancot :((

Én sem szeretném, ha mindig jönne valaki. Mi az én szüleimmel lakunk, de ők dolgoznak. Mondjuk sokkal könnyebb, mert a házimunkán amúgy is osztozunk. Anyósék pár utcával laknak odébb, őket még el tudnám viselni, jöjjenek, ők már nyugdíjasok (egyébként nem azok a beleszólós fajták, habár első unoka lesz, egyelőre nem járnak a nyakamra és nem faggatóznak meg okoskodnak. Sőt ha én nem mondom, nem is nagyon kérdik.)

Anyum mondta, hogy majd süt valami elálló sütit (linzer, rágcsa), mire hazajövünk, ha jönne valaki. Erre mondtam neki, hogy dehogy süt, nekem ide ne jöjjenek legalább egy hónapig vendégek. Azt szerintem illik kivárni.

A védőnőm azt mondta egyébként, hogy már a kórházban is nyugodtan mondjuk meg, hogy ne járjanak a nyakunkra, lehetőleg egyszerre menjenek, ne kelljen egész nap ott is a látogatókat fogadni.

36h kismama