Most az én lelki nyugalmam a fontos vagy a páromé?

Sajnos anyós most döbben rá, hogy nekünk közös gyerekünk lesz. Állandóan piszkál, kritizál. Én ezt képtelen vagyok elviselni, elvégre már nem vagyok gyerek hanem egy 32 éves terhes nő és 9 éve vagyok a fiával együtt. Párom szerint is féltékeny az új jövevényre. Közös nyaraláson anyósom állandóan pálinkát és pezsgőt akart velem megitatni és nem hagyott pihenni ha elálmosodtam a terhesség alatt. Úgy érzem a puszta jelenléte is csak árt. Kevés a hely hogy minden felsoroljak, nagyon szomorú vagyok! Ja és a párom nem akarja megismerni az én édesanyámat, de azt elvárja, hogy az övét szeressem. Igazságtalannak érzem a helyzetemet, de szeretem a párom... napok óta csak sírok. Köszönöm nektek a válaszokat! És boldog babavárást mindenkinek!

Azt meg se írtam, hogy pajzsmirigy alulműködésem van és a legkisebb stressz is ront a hormonszintemen. Ma kaptam meg az eredményeket amik rosszabbak az utolsónál, vagyis igenis megviseli a szervezetemet ez a családi vita. Természetesen erre sincs tekintettel se anyósom, sa a párom. Pedig mindketten tudják, hogy a nem megfelelően működő pajzsmirigyes kismamáknál fenáll a veszély, hogy a kisbaba kreténizmussal jön világra. Elég nekem emiatt aggódnom... Totál kivagyok

Együtt érzek veled, eltudom képzelni, hogy milyen dolgokat mondhat. Az ember azt gondolná, hogy ők fognak legjobban örülni a babának és a végén kiderül, hogy élvezik ha idegileg kikészíthetnek... Kitartást neked is!