Hogyan tovább? Hogyan, vagy mikor közöljem a párommal, hogy apa lesz? A szüleinek is én mondjam el, vagy azt majd együtt?
Párom egy hete utazott ki Olaszországba a tesójához. Én nem tudtam velük menni, mert sok volt a munkám. Viszont ma reggel pozitívat teszteltem.
Elmentem anyukámékhoz, a bátyámnak mondtam el először, ő nagyon örült neki, viszont anyukám ordított velem. Hogy én milyen hülye vagyok, hogy úgy vállalok gyereket, hogy fogalmam sincsen az anyaságról, hogy életemben nem vigyáztam még egy gyerekre sem és hogy azzal az emberrel én ne vállaljak gyereket, aki állandóan dolgozik, meg mit képzelek én, hogy ilyen fiatalon nagymamává teszem! (Mellékesen: azért dolgozik ennyit a párom, hogy nyugodtan tudjunk együtt élni, ne legyenek anyagi gondjaink.)
Anyukámmal sosem voltunk anya-lánya viszonyban. Kicsiként is apukám vigyázott rám, mert nem volt munkája és anyukám ment el dolgozni, sosem játszottam anyukámmal, a tanulásban is mindig apukám segített.
Én úgy érzem, hogy idővel bele tudnék szokni az anyaságba.
A párom még nem tudja, és az ő szülei sem.
És anyukámmal mit kezdjek? Azt mondta, hogy látni sem akar. (Biztos nem tart majd évekig ez az állapot.)
Esetleg más ötletek? Babával kapcsolatban tippek, stb.
Köszönöm. :)
válasza:Köszönöm szépen. :)
24 éves vagyok, anyukám 48 éves, ugyanennyi volt, mikor én születtem. 22 volt, mikor a bátyámat szülte.
Én mindig fekete bárány voltam, állandóan a bátyám volt nála a legjobb.
válasza: válasza:Őszintén szólva azért, mert először kétségbeestem.
De nem tudok a párom után menni, főleg azért, mert holnap már jön haza. (Elvileg.)
És elmondtam a bátyámnak, ő meg újongott, és ezt hallotta meg anyukám, bejött, hogy mi ez a nagy öröm.. és így tudta meg. Mi a bátyámmal mindig mindent megosztottunk egymással és most így ez jött. De a párom lesz a következő, akinek elmondom. Az is egy történet lesz, hogy ő mit fog szólni hozzá. De szerintem örülni fog és nem fog neki rosszul esni, ha nem először tudja meg. :)
válasza: válasza:Szia, grat a bébihez!
Elmesélem, mert nálunk is érdekesen zajlott ez a helyzet.
Apukámat úgy kellett szó szerint üldözni, hogy bemutathassam a páromat, pedig már nem volt annyira új a kapcsolat. A bébi mondjuk hamarabb érkezett, mint eredetileg terveztük. Amikor ezt otthon elmondtam, hát sok minden voltam, csak szép meg jó kislány nem. Na de ezek után végre találkozott a gyermek apjával, elég hülye helyzet, nem ? :)
Azóta némiképp máshogy állunk, szinte minden héten utazik 300 km-t, hogy lássa a kicsit (meg minket) és ott segít, ahol csak tud, volt hogy bizony nagy szükség is volt rá, de ez már más kérdés.
Talán a kezdeti sokk után anyukád is magára talál az új szerepek között, szerintem ne erőltesd a dolgot, ha alakul, akkor majd szépen magától. Nekünk is nagyjából a bébi 3 hónapos kora környékén "kezdődött el vmi". Nagyjából addigra szoktam meg én is, hogy anyuka lettem. Nehéz volt, mert én meg korán elveszítettem az anyukámat, így nem igazán volt kihez fordulni, meg segítség se volt a páromon kívül, de aztán csak belejöttünk.
Szerintem a párod szüleinek majd együtt mondjátok el a jó hírt! Az egyik felem azt mondaná, várd meg míg hazaér és neki személyesen újságold el, de a második kicsinkkel mikor pozitív lett a teszt, én sem bírtam kivárni még pár napot, azonnal felhívtam :).
Köszönöm még egyszer. :)
Én kivárom, mert jelenleg nem is tudnám elmondani neki a dolgokat, annyi minden kavarog a fejemben.
Nem tudom, hogy mit - hogyan vagy merre.
Már most azon gondolkozom, hogy mit kell majd venni, hogy hogy mikor kéne elmennem orvoshoz, és társai.
Én nem fogom engedni, hogy bárki belezavarjon a boldogságomba, de nem merek menni anyukámékhoz, nehogy nekem támadjon, mert képes rá, volt már rá példa.
Jobban tettem, hogy egyedül, mondtam el, mert a párom tuti nem úszta volna meg anyám "lecseszését", és kinézem anyámból, hogy fel is pofozta volna a párom.
Úgyhogy azt hiszem, hogy egy darabig abba a házba be nem teszem a lábam.
És köszönöm a biztatást, hálás vagyok érte. :)
válasza:Gratulálok! Sok boldogságot a babához! Valóban, nem fog tartani sokáig ez az állapota anyukádnak, ha meg igen, akkor meg sem érdemli, hogy nagymama legyen. Max tényleg azt fogja elérni, hogy nem mentek felé sem, majd akkor gondolkodhat....
Nem is értem. Más nagymamakorú anyuka már siránkozik 45-50 évesen, hogy mikor lesz már nagymama, örülhetne anyukád is. Sajnálom, mert állítólag ezt az érzést is csak a nagymamák érzik, hogy ő nem lesz részese ebben. Te is inkább sajnálhatnád, és ha amúgy sem volt jó kapcsolatotok, igazából te nem vesztesz semmit. Már csak a te lelki állapotodtól függ, hogy ezt hogy dolgozod fel.
De arra készülj, hogy terhesség során sokkal érzékenyebb leszel, így ha anyukád már az elején ilyen, később még rosszabbul fognak esni a hasonló megnyilvánulásai, összeveszés is lehet a vége. Inkább tényleg tartsd vele a távolságot, nehogy a te vagy a baba lelki állapota kerüljön veszélybe. (én tudom, mert én elég érzékeny vagyok, nem mindig tudom bevenni a "lesz..rom" tablettát ha családtagról van szó)
24 évesen ne vicceljünk már, hogy fiatal vagy a gyerekvállaláshoz.... nem 16-17 vagy! Ti életetek, és ha a párod is támogat, akkor hajrá Boldgoság!
Én eddig mindig együtt csináltam a teszteket a párommal, de az esetedben valami frappáns megoldást keresnék, és a párod szüleinek együtt mondjátok el személyesen.
Boldog babavárást!
Köszönjük szépen! :)
Én nem tudok anyámmal mit kezdeni, ma már a bátyám kétszer felhívott, hogy anyám egész nap otthon morog. Nem érdekel.
Ha átmegyünk majd, akkor apával és a bátyámmal fogok foglalkozni, mert anyám nem érdemli meg a szeretetemet.
És én tudom, hogy a párom mindent meg fog tenni azért, hogy én boldog legyek. Imádja a gyerekeket, szerintem a mi gyerekünk ellen sem lesz kifogása.
És mint már írtam: anyám a bátyámat 22 évesen szülte, férjnél sem volt, mégis felnevelte a bátyámat.
A párom a húgára is nagyon sokat vigyázott, ő tőlem egy évvel fiatalabb és már neki is van egy kisfia, aki 2 hónapos. A párom mellesleg 27 éves. :)
Én nem aggódom a jövőm miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!