Akinek elment a babája az, hogy tudja feldolgozni?

Nagyon sajnalom,velem is ez volt mar 2* es mutettel kellet befejezni.Az milyen az a spontan veteles ott nincs mutet?

Csak azt tudom ajanlani ne varj tul sokaig,mert akkor hamarabb osszejon a baba.Max 2 honap,es proba megint,nem lesz baj!!!

Nagyon nehez feldolgozni,de koncetralj a kovetkezore,az eltessen!

Nagyon sajnálom! Én is tettem fel egy hasonló kérdést itt néhány héttel ezelőtt, mert erre én is kíváncsi voltam. Én a 10. héten mentem a "szokásos" ultrahangra, és ott derült ki, hogy elhalt a terhesség. Műtéti úton fejezték be. Ennek 2 hónapja, de úgy kelek, úgy fekszek, hogy ez mindig eszembe van. Azt hittem, hogy egy idő után könnyebb lesz, de minden nappal jobban tudatosodik bennem, hogy mi történt.

Akik nekem válaszoltak, ők azt írták, hogy nekik is csak a következő terhesség segített, semmi más. Biztosan igazuk van!

Így amint testileg és persze lelkileg készen állsz, próbálkozzatok újra.

Bár elfelejteni biztosan soha nem fogjuk, de reménykedjünk, hogy ez valóban így van, és hamarosan mind a ketten boldog kismamák és anyukák lehetünk!

Most olvastam az első válaszolót. Kétszer történt már veled ilyen? Hát ez borzasztó. És azóta már kiderült, hogy mi volt a probléma?

Második voltam.

mind a 2* azt mondtak nem volt semmi rendellenesseg,ennek igy kellet lennie,mert ha megszuletett volna nem lett,volna egeszseges.

De most hala az urnak,megint babas vagyok 6 hetes,es erzem,hogy ez velem fog maradni nem hagy el!!!!

Nekem 2,5 hónapja volt, 9 hetes voltam. Műtéttel kellett befejezni. Én is feltettem ezt a kérdést 2,5 hónapja. A következő baba fog segíteni, addig meg a gyász és az akarás kavarog, harcol, hol az egyik, hol a másik győzelmeskedik...

Akkor nekem ez jött le a válaszokból, és az élet igazolta annyiban nálam is, hogy valóban 1-2 hét néha nagyon jó, magabiztos vagyok, hogy újra lesz baba, aztán a következő hét már szörnyű, és csak sírok, és egész nap Ő jár a fejemben...

Hinni kell abban, hogy nekünk is sikerülni fog! Ebben biztos vagyok.

Nekem most duplán nehéz, mert a baba, mint utólag kiderült, pajzsmirigy probléma miatt ment el, ami a terhesség óta egyre csak rosszabb, hiába kezelik, idő kell, míg beáll..., és így veszélyes megint babát vállalni. Mintha nem lenne elég teher rajtam, még ez is közbejött... Borzasztóan fáj. :(

(ne haragudj a panaszkodásomért...!)

Szia!

Ez egy nagyon összetett dolog.Én is 1 hete vesztettem el a Kicsikémet, a 11. hét végén.Szörnyű volt.Szerintem is csak az segíthet, hogy ha tartod magadban a lelket azzal a tudattal,hogy nemsokára ujra próbálkozhattok a babával, és igaz,hogy őt már soha senki nem adhatja vissza neked, de hidd el,ő küldi majd hozzátok a testvérét,hogy segitsen nektek.Ne szégyeld a könnyeidet, vannak napok mikor én is csak sirok egész nap, de azt hiszem ez igy a helyes.Gyászolni amig nem enyhül a kín.

Szóval 1-2 hónap múlva lehet már próbálkozni a picúrral?

Ez most örömmel töltötte el a szívem.

Kitartás sorstársak, lesz nekünk babánk, és lehetünk még boldog anyukák!!!!