Miért viselkedik így a párom? Húsvétkor műtöttek, mert elhalt a babám a 8.héten! Nehéz ez az időszak és próbálom magam összeszedni! De a műtét óta,mintha a párom is megváltozott volna.

Mert elvesztette ő is a gyerekét, és mikor rád néz látja a fájdalmad, és eszébe jut, hogy nincs ott benned az a kis picur, és neki is nagyon fáj.

A pasik ilyenkor tűnnek a legérzéketlenebbnek, pusztán azért mert pasik, és elfelejtik megmutatni "nekem is fáj"

Neki is fel kell tudni dolgozni, azt ami történt. Saját hibájának élheti meg ő is.

Neki is idő kell. Neked is.

Sajnálom, ami veletek történt, kitartást.

(volt vetélésem, abom ugyan attól a férfitól, mind a kétszer okolta visszamenőleg magát, a vetélésnél, mert nem vigyázott ránk, az ab után, hogy rám erőltette, és nem vigyázott előbb, és vádolta magát, ő a másik véglet volt, mellettem zokogott, hogy mekkora f**** is volt)

Még egyszer sajnálom, és kitartást Neked.

Nem fogod Őt elveszíteni!!! Ne is gondolj ilyenre. Ameddig Te otthon, addig Ő a barátainál keresi a vigaszt a gyászra.Mikor Rád néz szomorúnak lát, ettől mégjobban fáj neki a dolog. Tudom úgy érzed, hogy melletted kellene lennie, mert Veled történt mindez és Neked kell a támogatás, de ne ítéld el Őt azért, mert nem képes erre! Nehéz lehet így, mert máshoz nem fordulhatsz, de lehet jót tenne Neked is, ha ajtót nyitnál a világra és szépen fokozatosan újra "beépülnél" a hétköznapokba. Nem azt mondom, hogy erőltesd az egészet, de otthon, egymagadban sokkal nehezebb lesz feldolgozni ezt.

Meglátod szép lassan eljön az az idő is, mikor a párod is meg fog tudni nyílni előtted és beszélgetni tudtok a dolgokról. Addig is hagyd Őt gyászolni és szedd össze minden erődet az újrakezdéshez!

Drukkolok Nektek!

Minden jót!