Átélte már valaki? A párotok is meg ilyet, hogy apa lesz? Beszéltetek róla, hogy milyen jó lenne ha össze jönne véletlenül? De még is mondja, hogy ez nagyon felelősséggel jár? De mikor meg születik akkor már nagyon örült neki? Miért ijednek meg?

nem teljesen értem a kérdést, arra gondolsz, hogy mondogatja, hogy milyen jó lenne a baba, de ha komolyabbra fordul a dolog, akkor megijed?

talán még éretlennek érzi magát egy gyerekhez, vagy úgy érzi, hogy a körülmények nem adottak. nem szabad erőltetni, mert ha ő nem akarja, te meg minden erővel azon vagy, könnyen egyedül maradhatsz egy gyerekkel, a férfiakat ez nem szokta visszatartani...

Mi mindketten szerettük volna a babát, majd amikor pozitív lett a teszt, én kb fél órán keresztül felváltva sírva, nevetve járkáltam a lakásban, hogy úristen most mi lesz! Pedig akartuk, akartam én is, mégis akkor fogtam fel igazán hogy a vágyunk realizálódott.

Aztán eltelt 2-3 nap, én lenyugodtam, a párom meg teljesen be volt szarva, hogy most mi lesz, meg mit hogyan oldunk meg, leginkább az anyagiak miatt (megjegyzem mindketten jól keresünk), meg egyáltalán hogy hárman leszünk.

Azóta persze eltelt 5 hónap, és sokat beszélgetünk róla, meg arról mi hogyan lesz és már alig várjuk mindketten, hogy megszülessen!

SZia! na az én párommal egyszerüen nem lehetett gyerekválallásról beszélni mindig felkapta a vizet! Mindig mondta még nincs itt az ideje meg ehhez pénz stb.. kell. igazat adtam neki de én már annyira szerettem volna, igy beszéltem a szüleivel, sosem lesz itt az ideje mert akkor lehetne életünk végéig várni mert hiába van keresetünk a pénz mindig elmegy erre arra. Ez után megint beszéltem párommal ez volt most áprilisban, megbeszéltük hogy jövö nyáron megpróbáljuk összehozni, hát igen mink mindig védekeztünk. kicsinek találtam az esélyt rá, én is feladtam s júniusban csináltam csak úgy egy tesztett jó mondjuk voltak rosszulléteim is de úgy nem figyeltem rá mert máskor is volt. De megcsináltam és egyböl kijött a pozitiv elkezdtem sirni nem tudtam neki örülni hogy hogy mondom el a páromnak. vettem még egy tesztett az is pozi lett, na akkor anyummal beszéltem ö próbált nyugtatgatni. Majd este haza jött és megmutattam neki nem hitte el hogy biztos valahogy meghamisitottam a teszteket. igy rá hagytam, közben haza repültünk MO-ra anyummal csináltunk még egy tesztett az is az lett mikor haza ért a párom akkor megmutatta neki nem nagyon érdekelte de az érdekes édesapám ugyanígy reagált mint ö! Vissza értünk NO-ba és elment egy orvoshoz ott megállapitotta 9 hetes kismama vagyok kaptam képeket is a pocaklakóról;)! elmentem este a párom munkahelyére mert elötte telefonon beszéltünk s persze nem hitte el holott orvosi papirom volt. Na oda értem gratuláltam neki s mondta mutassam a képet akkor elhiszi elövettem s nagyon meglepödtem mert ahogy nézte majdnem sirt és olyan büszkeséget lehetett leolvasani az arcáról;)! most meg már nem lehet vele bírni;) ugye már tudhattunk volna hogy mi lesz de nem mutatta csak a fenekét a kicsi de ö nagyon fiút szeretne;) én érzem néha hogy mozog de nem erösen ö meg olyankor a pocakomra teszi a fejét mondtam neki majd 28-án ö is érezheti már;)mindenkinek büszkén mondja apa lesz;) ez az én sztorim a párom reagálásáról:) ha meglátják a kicsit megváltoznak;)

Sok szerencsét mindenkinek akik elötte állnak még;)!

üdv 16 hetes kismami;)