Nem érzitek egyedül magatok, ha párotok dolgozik?

mikor terhes voltam a nagyfiammal, 36ik hétig dolgoztam,az utolsó hónapban meg nem volt időm azon filozni h de rossz egyedül,mert vagy aludtam, vagy intézkedtem:))) nekem az első 2hónap a picivel volt nagyon nehéz mikor egyedül voltam vele lelkileg, de utána átlendültem ezen...szerintem még vmi hormonbojdulás volt az oka, akkor sirtam is sokat,aztán egyszer csak elvágták.

most h ujra babát várok, de a 15hónapos rosszcsont mellett nincs időm filozni, de imádok együtt lenni vele, minden nap szuper, már olyan nagy és okos:)

na, akkor most én leszek az ellenpélda (persze első terhesen nem ilyen voltam). A 2. babámat várom, másfél éves a fiam. A férjem delegációban van, holnap jön haza két hét után. Mit ne mondjak, olyan jól elvagyok nélküle, hogy néha felhívni is elfelejtem. Pedig imádom, csak annyi teendőm van, hogy nem érek rá ilyesmire. Magányos sem vagyok, hisz itt van a kisfiam, végre tudtam úgy aludni, hogy a drága férjecském nem horkolt a fülembe és ha nincs itthon, időben ágyban vagyok. Akár aludhatnék is, a fiam már alszik, a lakás rendben van, én ágyban vagyok, TV-zek és dolgozni készülök épp. Ha itthon van, elbeszélgetjük az időt és nagyon későn fekszünk le. Ráadásul reggelente lelkiismeretfurdalásom van, mert ő 7-kor kel, mi meg a kicsivel 9-ig alszunk. Meg ha itthon van, főzni is kell. Így csak a kicsire főzök, én amúgy is egész nap gyümölcsön, tejen meg kávén élek. Szóval én nagyon jól elvagyok nélküle. Meg megszoktam, hogy nincs itthon. Meg sajnálom, ha itthon van és mégis éjjel 1-kor jön haza. Amúgy vállalkozó-rendszermérnök, van pékség kliense is, azoknál szokott éjszakázni néha.

Azon kívül millió dolgom van: kötök, bedolgozgatok, már tettem el az idén meggyet, főztem lekvárt és tegnap tettem el ubit télire, a fagyót is tömöm télire cuccokkal (szilva, kukorica, stb.), közben a házépítési engedély bürokratikus útjait járom és új céget is alapítunk épp. Rendezem a férjem számláit, rendet tartok az irodában, ami itt van a házunkban.

Nincs időm unatkozni, mert mire decemberben megjön a 2. baba, rengeteg mindent kell még csináljunk, azokat rendezem a fejemben, ha van időm. Közben meg filmeket töltök le a netről és rengeteget házimozizok:)

Kb. 3 éve van ez, előtte engem is tört a nyavalya utána, ha elment valahova, vagy más városban volt. Amúgy 8 éves házasok vagyunk.

Én munkanélküliként meg persze terhesen vagyok itthon!Én szerettem/szeretek dolgozni,úgyhogy duplán majd megbolondulok itthon. A szerződésem pont az előtt járt le, hogy megtudtam, hogy babát várok.Még a terhességem elején próbáltam melót szerezni, de nem sikerült sajnos.A lakás persze csillog-villog, intézem a többi dolgot is, így sok terhet levéve a férjem válláról, de az mindig csak ideig-óráig tart.

Ő gépészmérnök, épületeken dolgozik, napi 12 órát simán, sőt ha baj van, akkor van hogy hazaér és már megy is vissza, mert ha mondjuk ömlik a víz valahonnan, nem lehet úgy hagyni!Hétvégén sem...úgyhogy nagyon sokat nincs itthon, és tervezni sem túl könnyű vele!

Arról nem is beszélve, mire hazaér, én elfáradok, és már sokszor alszom.

Próbálom magam elfoglalni, újra a hobbimnak élek, és próbálok programokat is szervezni, bár mindig akkor leszek rosszul, amikor menni kell!

Mindkettőnk családja több száz km-re lakik tőlünk, a barátaink nagy része is, akik meg itt laknak, azok persze napközben dolgoznak, vagy családosok és limitáltan érnek rá.

Én amúgy sem szeretek egyedül lenni, úgyhogy már alig várom hogy megszülessen a babánk!Én élvezem ha van ki körül tenni venni, van mit csinálni!