Volt hogy egy icipicit csalódott voltál, mikor kiderült a baba neme?

Engem is elkalapált, de hidd el, a fiúk mégjobban tudják egymást kalapálni :)

Ne ez legyen az oka a leheletnyi csalódottságodnak.

Nagyon jól elvan a fiú-lány páros is :) Nekem öcsém van, és imádom.

És bevallom, egy leheletnyit csalódott, vagy inkább döbbent voltam, mikor megmondták, hogy kislányom lesz. Abszolút nem számítottam erre, még úgy sem, hogy az apja a fogantatása óta hangoztatta, hogy kislányt csinált, mert neki az kell. :D

a bátyámmal mi is sokat veszekedtünk, sőt verekedtünk kiskorunkban...de mire elértük a "benőtfejünlágya" korát azaz a 25 éves kort (igaz már 35 és 37 vagyunk) nagyonjó barátok, bizalmasok lettünk...

szóval visszatérve: világéletemben lányt szerettem volna. olyannyira hogy mikor a doki megkérdezte 12 hetes uh-n hogy saccoljon e, azt mondtam : nem, legalább a remény maradjon meg még.....aztán 18 hetesen mondták hogy lány de nem hittem el sokszor, félve mentem a 4d-re is 21 és 30 hetesen, nehogy a lányomnak mégis legyen valami a lába között...én biztos csalódott lettem volna pár napig, aztán gondolom a fiú lett volna a mindenem.most egy éves lesz jövőhéten a drágánk :)

Szia!

Én mikor (első baba) megtudtam hogy kisfiú....Két nap kelletthogy felfogjam! :) A férjem majd kiugrott a bőréből :) Én meg csak a kislányt tudtam elképzelni :)Hát mikor a 32. héten (persze addigra már kész volt a szoba a ruhák nagyja is megvolt) egy uh-n egy másik orvos megmutatta a babám MÉHÉT!Na akkor leesett az állam:)A páromé is :)

Persze szerelmesek egymásba, és reménykedem, hogy meg tudom neki hamarosan adni a hőn áhított kisfiút is (még nem tudjuk mi lesz) bár Ő már azt mondja hogy a nunisnak is pont úgy örülne, csak ilyen szép okos egészséges....Legyenmint a nagy lányunk, aki 20 hós!

De őszintén megmondom, szerintem nálunk mind a ketten csalódtunk az elsőnel, én biztos!De természetesen ez elmúlik pár nap alatt, csak akkor volt rossz!

szégyen,nem séyen elsírtam magam mikor megmondták hogy fiam lesz....

Annnyira,de annyira kislányt szerettem volna hogy azt le se tudom írni:)

Kijöttem a 18 heti Uh-ról és sírtam mögöttem meg össze súgtak hogy itt biztos baj van a babával.Hát szerencsée nem volt.

Amúgy mára 2 éves tipikus fiú nagyon eleven és 100kislányért nem adnám oda.De akkor rossz volt nagyon.Elmentünk baba ruhát venni meglátta a szoknyákat már könnyes volt a szemem.De ez már a múlt.Ha lesz második babám már biztos fiút szeretnék:)))

én is bevallom, hogy elég csalódott voltam az elején. van már egy kisfiúnk, de kisfiút vártam...hiába mondták, hogy lány nem hittük el a férjemmel, csak akkor mikor mi is egyértelműen láttuk az uh-on... kellett pár nap hogy feldolgozzuk.

és képzeljétek nem az a baj, hogy lány hanem, hogy annyira úgy képzeltük, hogy lesz két fiúnk, majd a harmadik lesz lány, ezt volt nehéz megemészteni.

hamarosan megszületik a remélem tényleg kislányom, mert már annyira beleéltem magam hogy lány, hogy rózsaszínben látom a világot:-)