Van a környezetedben olyan pár, akiknél az apa csalódott a baba neme miatt?

Nálunk nam csak az apa, én is csalódtam. De azért mert túlságosan beleéltük magunkat, hogy fiú lesz, valahogy volt egy olyan érzésem és azt hittem ez biztos valami anyai megérzés. Ki is választottunk egy fiú nevet. Aztán a 16 hetes UH-on biztosra mondták, hogy lány. Kicsit nehezen tértem magamhoz, felhívtam a férjem, ő is meglepődött. De estére már mindketten azt mondtuk, hogy nem baj, csak mostmár kéne egy lánynév.

Most a kistesón dolgozunk, ami jó lenne, ha öcsike lenne, de már nem követjük el azt a hibát, hogy beleéljük magunkat.

A párommal kislányt szerettünk volna, a nevet már évekkel ezelőtt kiválasztottuk. Fiú nevünk nem is volt.

Amikor teherbe estem, akkor is folyamatosan ez járt az agyamban - biztos kislány lesz...

Elmentünk a 16 hetes UH-ra és a doki mondta, hogy fiúnak nézi, bár nem 100%, mert nem jó szögben fekszik.

Egy kicsit lelombozódtam, nem is tudom, hogy "igazi" csalódás volt-e vagy csak meglepődtem, hogy mégsem lányom lesz.

Olyan furcsa érzés volt, de csak átmenetileg. Aztán nem is agyaltam ezen többet, elfogadtam, hogy fiú lesz.

Most 34 hetes vagyok és egyszerűen bolondulok a kisfiamért! Főleg amióta 4D-n is láttuk!

Viszont a második baba jó lenne, ha lány lenne... :-)

Nekünk 14 hetesen a doki kisfiúnak látta első baba, nagyon örültünk neki, pláne a férjem, hogy kisfia lesz, 18 hetesen a doki kislánynak látta na ekkor a férjem egy kicsit lelombozódott mert beleélte magát, de miután rúgott a kislánya egy jó nagyot teljesen beleszeretett és minden gondolata a kislányunk körül forog, a lényeg, hogy egészséges legyen, mert ez mindennél fontosabb, ráadásul a kis pocaklakók nem tehetnek rólla, hogy mi lesz a nemük nem ők döntik el és nem is mi,

24 hetes kismama:)

Sziasztok!

Én szülésznőnek tanultam, így sok-sok kismamival beszélgettem, és az egyik mesélte, hogy mikor kiderült, hogy kislány lesz és nem a várva várt fiú, apuka úgy kiakadt, hogy 2 napig nem szólt anyukához... Persze megbékélt a gondolattal, de elég nehezen.

Én kisfiús vagyok nagyon, és mikor kiderült, hogy baba van a pociban, biztos voltam benn, hogy nekem csak fiam lehet, hát... 18. héten közölték, hogy kislány:) Addig voltam csalódott, amíg kimondta a doki, és apa is, de már minden babacuccot rózsaszínben keresgélek:)Azon poénkodnak szüleim, hogy mindenből lányosat veszünk, és majd csak nézünk okosan, mikor kibújik a kisfiú:)))

Boldog Pocakosodást!

34 heteske

Mi kislányt vártunk de nagyon. Az apja is, meg én is. Bár én éreztem már az elejétől, hogy kisfiú lesz. A 18 hetes UH-n teljesen egyértelműen látszott h fiúcska.De 22 hetesen a cvs is megerősítette, szóval még csak elnézve sem lehetett. De nekünk jó volt így mert hozzá tudtunk szokni a gondolathoz:)

Persze imádjuk hogy fiú, apjának már a jótékony feledés homályába veszett, hogy milyen csalódott volt, hogy nem lány:)Mostmár azt állítja ő mindig is fiút akart:))

Most ismét babát várunk, nagyon remélem h ő télleg lányka lesz. Apja szerint ő fiút csinált:))

Majd meglátjuk. Szeretjük így is úgy is.