Egyedülálló anyaként milyen lehetőségeim vannak nekem és a leendő babámnak?

Ne azzal törődj, hogy mások mit gondolnak, megtartsd-e vagy sem. Vagy Te annyira érett és intelligens, hogy mérlegeled az összes szempontot, lehetőséget, és tudni fogod,mi a jó döntés.

Írtad, hogy nem akarsz a családod nyakára gyereket szülni. Ez szép és felelős gondolkodás, de ebben a helyzetben azért kicist lejjeb kell adnod az önérzetetdből, és el kell fogadnod, hogy bizony, szükséged van a segítségre,mint egy falat kenyérre. Tömören, az önállóságod vagy a gyereked. A kettő együtt, most (még) nem megy.

Másrészt, ahogy írtam (a 2. válaszolód vagyok) azért nem teljesen "üres kézzel" állítanál haza. A gyes + családi ott van bevételnek, ez nagyjából 35-40 ezer forint. Ebből egyedül kizárt, hogy bármit is tudjál kezdeni. De ha haza tudnál költözni, akkor ez a plusz elég nagy segítség lenne a szüleidnek, ebből azért jutna neked és a babának étel, fedezné a rezsi rátok eső részét (már ha a szüleid annyira garasoskodnának, hogy kiszámolják, mennyivel több áram, víz, gáz fogy, ha otthon vagytok). Arról nem is beszélve, hogy ha folytatod a sulit, anyukádék tudnának segíteni vigyázni a kicisre, amíg tanulsz, vizsgázol. AZért egész más az, hogy csak a szomszéd szobába kell beülni, és szemmel tartani az unokát, mint az,hogy esetleg kilométerek, órákat buszozni, autózni, ha segítségre van szükséged.

Pár év múlva, nagyobbacska (bölcsi, ovis) gyerekkel, diplomával nagyobb esélyed lesz normális állást találni, és rendes fizetésből már a saját lábadra fogsz tudni állni.

Apuka is lehet, hogy észhez fog térni,most még azért gondolom komoly sokkhatás alatt van ő is. Ilyenkor a pasiknál ősi ösztön a menekülés, a másik kedvenc reakciójuk a "nem veszünk róla tudomást", a párod ezt a kettőt most egyszerre gyakorolja... De ebből még akár észhez is térhet. ;)

Ja, és még anniyt, hogy több ismerősöm is van, aki 2 kisgyerekkel, elvált anyukaként talált új párra, pedig nem is kerestek új kapcsolatot.

Kedves Kérdező!

A támogatásokról, a pénzügyi lehetőségekről az előző hozzászólásban a kommentelők remek felvilágosítást adtak.

Én inkább az emberi részéről szeretnék Neked írni. A magam részéről én a Te helyedben megtartanám. A szüleid segítségét szerintem mindenféleképpen fogadd el. Ha lesz lehetőséged a kicsivel elköltözni bárhova is később még megteheted. Nem fog örökké tartani ez az állapot, szerintem halasztanod kéne az egyetemen 1 évet, majd ha a édesanyád elvállalja a kicsire való vigyázást vagy bölcsődébe tudod adni az órák, vizsgák idejére akkor ez egy mindenki számára jó opció lehet. A magam részéről én inkább azt veszem ki a szavaidból, hogy szeretnéd megtartani. Az apáról annyit, hogy ha van esze peren kívül megegyezik veled a gyerektartás összegéről. Ha nem akkor apasági per (vannak ügyvédek akik nagyon minimális díjért vagy ingyen vállalnak ügyeket, mivel a soraidból kivehető, hogy rászoruló vagy ezért biztosan mondom, hogy jó esélyed van egy ilyen ügyvédre)akkor rosszabbul jár, mivel a bíróság állapítja meg az összeget és a jogi hercehurcát is végig kell csinálnia. Nagyon sok erőt és kitartást kívánok!

Egy gyönyörű 2 éves és egy 13 hetes magzat anyukája

A diploma nem létszükséglet, a legtöbb mai diplomás sose kap állást a szakmájában. A gyermek viszont igen, jól teszed, ha ebben az egészséges korodban szülsz. A kedves papával le kell ülni, elmesélni neki, hogy a helyzet ez, nem akarsz ölni, szépen menjen dolgozni és próbáljon meg apaként-férjként működni. Nem veszekedni kell vele, hanem elmondani, hogy ezt meg kell próbálni. Vitába ne menj bele. Azzal semmit se veszít, ha megpróbáljátok. Ezután, ha tényleg elhagy, a törvény természetesen keményen kötelezi a gyerektartás fizetésére, de mit sem érsz egy olyan emberrel, akinek nincs munkája vagy az nincs bejelentve. Fenyegetéssel azt érheted el, hogy direkt keresztbe tesz, az nem jó senkinek. Egy apának nem alkalmas / nem fizető / téged nem szerető emberrel csak kárt okozol magadnak és a gyermeknek, viszont szép fiatal anyukaként egy csomó fiatalembert bevonzhatsz, aki egyszerűen szeret és akar egy kis családot.

Mindezt 35/f mondja, aki 10 évig szenvedett, hogy családja, gyereke lehessen. Most pedig ezeket írja, miközben nézi a 7 hetes kisfiát ahogy szopizik:)

Nagyszerűen gondolkodsz, a lényeget látod!!!!!!!!!!!

Szívesen megismernék ilyen embert!

(apuka még észbekaphat)