Az örökbeadás mennyire jó megoldás?
Sok ilyen tanácsot olvasok, mikor nehéz körülmények mellett, vagy tiniként teherbeesnek és nem tudják, mit tehetnének. Elméletben nagyon jónak tűnik, de csak ha magamból indulok ki, sajnos nem tudnék a végén megválni a babámtól. Mások is így vannak vele? Tudom, hogy önzés, de ez egy ösztön is egyben. Akit 9 hónapig szerettem, vigyáztam rá, hogyan adhatnám oda másnak? Tudom, hogy a baba érdekeit kell nézni, de közületek hányan tudnák megtenni, őszintén?
A kérdés természetesen csak elméleti, de sajnos van akinek nem.
Nem tudom nyilván még elképzelni sem nagyon,mert hála Istennek nem vagyok/voltam benne!
De! Ha valóban nagyon rossz körülményeim lennének, még az etetése is gondot okozna, nem lenne szülői segítségem, akkor örökbeadnám!
Ha rossz körülmények között élnénk, akkor sem tudnék lemondani róla. Inkább mindent elvállalnék (munka), amit csak lehet, hogy legalább a minimális igényekre jusson.
Az általad írt helyzetet nem ismerem, sem nálam, sem pedig a környezetemben nem fordult elő "tiniterhesség".
Én a másik oldalról nézem a dolgot, a főnököméknek nem lehetett gyermekük, és örökbe fogadtak. Az életüket megváltoztatta, nagyon boldogok. Egy egyetemista lány volt az "anyuka", nyílt örökbeadás volt.
Becsúszott, és végül így döntött. szerintem nagy dolog, le akalappal előtte. én nem udnám odaadni, az biztos.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!