Mikor jelentettétek be a munkahelyen a babavárást? Hogy reagáltak? Negatív tapasztalatok vannak? Ti meddig akartok dolgozni?

11 hetesen, kiskönyvvel.

Igazából nem érte váratlanul mert tudta hogy fiatal házasok vagyunk és tervben van a baba. Úgy csinált mint aki örül, gratulált meg minden, de tudtam, hogy valójában kizárólagosan az érdekli, hogy ezt a nehezítő körülményt hogy oldja meg a csapatára nézve... később sem érdekődött felőlünk, kb lesz*rta hogy hogy vagyok, nulla emberiességet tanúsított. Még szerencse, hogy nem voltam rosszul stb és semmi táptalajt nem adtam ahhoz hogy a korábbinál gyengébb munkaerőnek mondhasson.

Irodában voltam, ezért kb a 7. hónapig terveztem dolgozni, és azért csak addig, hogy a kánikulában ne kelljen már utaznom(egyébként is rosszul tűröm a hőséget)... de hiába terveztem el előre szépen mindent, 14 hetes várandósan minden előzmény nélkül eldurrant a vakbelem. Életmentő műtét - majdnem ráment a baba is meg én is, de végül megúsztuk - , majd veszélyeztetettként szigurú pihenés stb. Szó sem lehetett az újbóli munkába állásról.

Mikor a műtét után pár héttel képes voltam bevonszolni magamat hogy egyeztessek a HR-esekkel, bementem az irodánkba is, a főnököm csak annyit mondott "elég szarul festesz!" semmi egyéb, hogy örülök hogy nem döglöttél meg se te se a kölköd stb...semmi. Nem is tudom miért vártam mást.

A kollégák persze együtt örültek a babámnak velem és aztán együtt szorítottak értünk. Nagyon kedvesek voltak, a részükről sok-sok pozitívumot tapasztaltam.

Persze volt egy nőci, akikről tudtam, hogy már régóta próbálkoznak és még nem sikerült nekik a baba, na ő is elég bunkó volt, de tudtam hogy a saját sorsa feletti keserűsége miatt képtelen moderálni magát és igyekeztem nem felenni a bunkóságát.

de másokkal nem volt negatívtapasztalatom.

Nálunk nagyon jó a banda, a közvetlen kolléganőim, akikkel baráti a kapcsolatunk, már a pozitív tesztnél tudták. A 8 héten a főnök is megtudta, mert elkezdtem vérezni és feküdnöm kellett a 12 hétig. Nagyon jól reagáltak, egy kivétellel mindenkinek van gyereke.

Az ötödik hónapig szerettem volna dolgozni, de annyira vacakul voltam, egész nap rettenetesen (a 20 hétig), görcsölt a hasam (minél korábban keltem, annál rosszabb volt), hogy a 16 héten elmentem táppénzre. A munkahelyi stressz se volt gyenge, igaz hogy irodai munka, de multinál dolgozok, nem semmi pörgés van nálunk.

Nem így terveztem, de így alakult. A többiek támogattak, a gyerekes anyukák sem dolgoztak túl sokáig terhesen, a főnök felesége sem, szerencsém volt :)

Egy gond volt/van csak: az utódom nem vált be, nem képes felvenni a pörgés ritmusát és a tudása sem megfelelő, visszasírnak...

Én amikor megkaptam a kiskönyvemet akkor közöltem 6 hetes múltam. Azért jelentettem be ilyen korán ,mert sajnos megoldhatatalan a munkahelyemről akármilyen vizsgálatra elmenni, ezért szóltam, hogy ha szabit kérek akkor engedjenek el, mert ez van. Mindenki örült, a főkönyvelő a nyakamba is ugrott :) Tudták, hogy milyen régen próbálkozunk és már várták is, mert egy másik kolléganőm februárban szült. Azt mondogatják bővül a csapat :)

7 hetesen nekem is volt egy kis vérezgetés és elmentem táppénzre, mindenki hivogatott, hogy érzem magam, baba jól van-e?! 1,5 hétig voltam táppénzen és mentem dolgozni, pedig mondták a főnökök, hogy pihenjek nyugodtan.

December 2-re vagyok kiírva ha a baba is úgy akarja akkor talán még a szeptembert is végigdolgozom :) A munkám nem nehéz, bankban dolgozom csak az a gond, hogy mindig másik kirendeltségbe kell menni és rengeteget vezetek ezért írtam, hogy talán :)

Jó babavárást mindenkinek.

Én 6-7 hetes voltam amikor bejelentettem a kis karácsonyi ajándékozásunkkor, hogy nekem van még egy meglepim :) Nagyon féltem elmondani, mert megfordult a fejemben, hogy nem fognak neki örülni, de végülis mindenki nagyon örült. Ez csak egy kis csapat. Meg is beszéltük, hogy a 32. hétig fogok dolgozni. Én akkor még úgy voltam vele, hogy szerettem volna tovább is, de nem tudhattam előre, hogy a végefelé már ennyire fárasztó! A 30. héten már nem sok mindent tudtam csinálni, de szerencsére nagyon megértőek voltak és együtt kibírtuk ezt a 2 hetet. Kereskedelemben dolgoztam egyébként és ez egy kis csapatnál azt jelenti, hogy mindent kel csinálni (rohangálni, árut pakolni, kasszázni, árut átvenni stb.) Egyetlen negatív tapasztalatom volt csak. Szegény babámnak még a kis keze-lába sem fejlődött ki, de már hallottam, hogy az egyik kolléganő pályázik a helyemre! Szerencsére már nincs a cégnél...

35 hkm