Veletek is volt ilyen (21 éves lány)?
Tavaly is és idén is ahogy kitavaszodott, babaörült lettem:S
Olyan érzés, mintha vágynék egy apró kisbabára. Amikor egy párt látok sétálni az utcán (főleg, ha a barátom is velem van), akkor csak a babákról tudok beszélni, és már meg is terveztem a kiságyat, neveket választok, beszélgetek a nevelésükről stb.
Nagyon jó érzés odabújni a barátomhoz és beszélgetni a babákról (ő is teljes mértékben partner ebben, neki is minden álma, hogy -a megfelelő korban és körülmények között- közös kisgyermekeink legyenek.) Ilyenkor tavasszal úgy érzem, hogy a világ legboldogabb embere lennék, ha kiderülne, hogy várandós vagyok.
Persze tudom, hogy ez még korai, hisz a barátom is fiatal, most kezdem az egyetemet, anyagilag sem vagyok független stb.
De akkor miért érzek így?:(
Természetes anyai ösztön. Bennem is időnként fel szokott ébredni. :) A benned rejlő anya nem foglakozik azzal, hogy mi a mai társadalom elvárása. Pl előbb végezd el az egyetemet és teremtsd meg az egzisztenciád, mielőtt gyereket vállalsz. Nem is olyan régen még normális volt ennyi idősen anyává válni.
22/l
Nálam is így van, sokat álmodoztam róla. Én is 21 vagyok, és azon gondolkoztam, ha lenne elég pénzem, akkor tutira vállalnék már kisbabát, de annyi pénzem legyen, hogy ha a tanulás abba marad akkor is eltudjam tartani.
Biztosan nagyon szeretnél már babázni azért vagy így.Nincs rokon baba a közeledben? Rajta "kiélhetnéd" magad, én pl. 5 napig voltam rokonoknál, sokat segítettem, de úgy lefárasztott a kicsi, hogy huh akkor azt mondtam na erre talán mégsem vagyok kész.
De képzeld rólam meg kiderült, hogy terhes vagyok. És nem örültem neki :,( lehető legrosszabbkor jött, nem hogy saját pénz, anyagi biztonság nincs amit én tudok biztosítani, hanem a szüleimnek sem. :(
Teljesen megváltoztatták a gondolkodásom az anyagiak. Minden ezen múlik már úgy érzem :,( Ha lenne pénzünk, megtarthatnám :(
Remélem nem szomorítottalak el.
Szívből kívánom neked, hogy adasson meg nektek egy baba öröme amikor a úgy érzitek, hogy most már jöhet.
Detto ugyanez van nálam is :)
21 éves vagyok, párom húsz, de mindketten nagyon komoly gondolkodásúak. Ha nem lenne realitás érzékem, már terhes lennék :)
Ez a tavasz szörnyű, ha meglátok egy babát, sírni akarok. Majd belehalok, annyira vágyakozom arra hogy a párom és az én babám rugdossa a pocakomat, szoptathassam, gondozzam, ha kibújik :)
nekem is már régóta vágyam egy baba :D nagy családban nőttem fel és én sem szeretnék kicsit. 21 éves vagyok egyetemista és babás :) nagyon boldog vagyok! 19 évesen házasodtam össze a férjemmel(3.5 évvel idősebb), mindenünk megvan. neki saját cége van és eltart engem, én még suliba járok. nagyon szerencsésnek mondhatom magam! mindenünk megvan és nagyon boldogok vagyunk, hogy bővül a család!
de én is azt tudom mondani, hogy kell a megfelelő háttér, nyilván mi sem vágtunk volna bele, ha anyukánál laknánk és nem lennénk anyagilag teljesen függetlenek.januárban fogok szülni, szóval az elején vagyok még nagyon... de a szeptemberi félévet elkezdem és megcsinálom azokat a tárgyakat, amiből megajánlott jegy is elég. mert januárban nem tudok majd vizsgázni menni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!