Van már konkrét elképzelésetek a gyermekneveléssel kapcsolatban?

Néhány dologban én is határozott vagyok:

1. Nem fogok a gyerekemről többes számban beszélni ("már tudunk járni", "most büfiztünk egyet" stb), mert a falra mászok tőle és a gyerek is eltanulhatja ezt a ragozást.

2. Nem fogok hozzá gügyögve, kényeskedve beszélni, hanem normálisan, és akkor remélhetőleg ő sem fog kényeskedve beszélni.

3. Igyekszem majd amikor csak tudok, főzni, és minél egészségesebb ételeket adni, rászoktatni zöldségre, gyümölcsre. Igyekszem majd inkább magam által lereszelt banánt, almát, stb. püréket készíteni neki, de azért néha megveszem majd a babakaját is, hisz néha az ember megy valahova, sok a dolga és nincs ideje mindig készíteni.

4. Ja és nem akarom elkapatni azzal, hogy mindig ölbe kapom, meg nem lesz együttalvás, legalábbis nem lesz belőle rendszer csinálva! És nem fogom állandóan kikapni a kiságyból, hanem barátnőm tanácsára simogatással fogom megnyugtatni. Állítólag pár hét alatt megtanulja a baba, hogy anya mindig ott van, ha odamész, és megsimized, vagyis addig símogatod, míg megnyugszik. Az első pár napban, 1-2 hétben sokszor kell majd odaszaladni, de nem kell kikapni és így is megtanulja majd, hogy ott vagy neki. Remélem nálam is bejön majd ez a módszer.

5. Nem akarom korán rászoktatni édességre, csokira és nem fogom hagyni, hogy ő uraljon, mert ha pici korban nem neveli meg őket az ember, akkor tinikorában már nem lehet és az ember már akkor nem tud nekik parancsolni. Pici korban kell elkapni a frakkját. Néhányan meg csak nevetnek, ha a gyerek megüti őket vagy beleharap az arcukba, a gyerek meg azt hiszi ez milyen jópofa dolog és elharapódzik a dolog.

Ezek nyilván csak elvek, más tészta mennyit sikerül megvalósítani belőlük, remélem minél többet. De fő a türelem, meg a kötélidegzet. :D

Szia.

27éves vagyok, első csemetémet várom és nagyjából pont úgy vélekedünk mi is a párommal, mint ti. Ez most megnyugtatott, mert én pont ilyen séma alapján nevelkedtem. Velem sokat foglalkoztak, olvastak nekem, diát vatítettek, játszótérre jártunk meg strandra... Én is így szeretném a gyermekemet nevelni. Sok családban természetes, hogy a nagyszülőnél van a gyerek szinte mindíg és most nem arra gondolok, hogy éppen nincs kire bízni, mert valami közbejött vagy dolgozni kell, hanem akkor is, amikor tényleg a gyerekkel lehetne a szülő. Örülök, hogy más is így gondolkozik. Kellemes babavárást neketek! Mennyi idős a pocakod? 21hetes kismama.

Én pont tegnap beszélgettem a férjemmel ilyesmiről. Konkrétan a húsvét miatt. Megbeszéltük, hogy a gyerek csak piros tojásért fog locsolni járni és nem a pénzért! Szerintünk undorító, hogy a húsvét csupán a pénzszerzésről szól. Egyik fontos dolog nekünk tehát az, hogy ne a pénz motiválja a gyereket. Emellett persze rengeteg olyan dolog van még, amit szeretnénk elérni. Veled is, kedves kérdező tökéletesen egyet értek és az első válaszolóval is nagyon! Látom a sógornőmön, hogy első gyerek és olyan jól bánik vele. Sokat foglalkozik vele, sosem gügyögött hozzá!!! A kiscsaj 1 éves és nagggyon okos!!! Szóval én sem úgy képzelem el a gyereknevelést, hogy berakom egy halom játék közé és magára hagyom!

Nagyon remélem, hogy a sok-sok elképzelésből mind gyakorlat lesz!

Boldog babavárást Nektek és gyönyörű, okos babákat!

29 hetes kismami

Sziasztok!

Hát ezekkel a kérdésekről, gondolatokról hasonlóképp gondolkodtam mint ti.

Egy darab cumisüveget nem vettem mondván, hogy én csak szoptatni fogok, megvettem berendeztem a gyönyörű kiságyat, gondoltam nem fogom felkapatni, hanem simizni fogom és ott leszek mellette stb stb stb

Csakhogy megszületett és ő teljesen másképp gondolja ezt az egészet! :)

Szopni nem akart, 3 napot ha szopott, jártam neki anyatejért, az sem kellett, tápszerből kb az 5. vált be, na de nem úgy hogy imádta, hanem csakhogy épp ne halljon éhen, hasfájós volt, így szinte egésznap nyugtatgatni kellett, volt hogy napokig nem volt kakija, hőemelkedése lett, tornáztattunk, tehát folyamatosan szinte ölben volt, de nem az én kedvemért, én lettem volna a legboldogabb ha lerakhatom, anyáéknál laktunk 5-en nem bírtuk a gyereket ellátni, ki volt mindenki merülve.

Úgyh nagyon sok váratlan probléma adódhat, ami eszetekbe sem jut!

De hozzáteszem pl. sogórnőm aki megvett vagy 10 cumisüveget, kizárólag a gyerekkel akart aludni, na erre az övé csak szopott és csaka kiságyban tudott aludni, nem volt hasfájós, gyönyörúen evett, büfizett, kakilt!

Ennyit a tervekről!

De hátha!

Sok sikert nektek lányok, és fájdalommentes szülést!

Ja igen...én is tanulta egy ideig pedagógiát, pszichológiát...

Lehet, hogy ezért is vagyok ennyire ráhangolva a tudatos nevelésre? :)

Amúgy azért is tartom fontosnak a nevelést, mert sajnos azt látni, hogy a mai szülők nagy többsége nem nevel! Beadja oviba, suliba és elvárja, hogy ott neveljék a gyereket! Holott a pedagógusok feladata a tudás átadása és nem a nevelés! Sajna ez sokat nem így gondolják és ezért egyre nehezebb a pedagógusok dolga! Egyre több neveletlen gyerek van. Ez sajnos a rohanó világnak is köszönhető!

A 29 hetes kismami

Mi is az első babánkat várjuk, most vagyok 29 hetes 3 napos. Számítok rá, hogy nehéz lesz az első időszak, de türelemmel szeretném csinálni. Nekem az egyik fontos "elvem", hogy a baba nyugodt környezetben nőjön fel. (nekem ez nem teljesen adatott meg, lehet, ezért szeretném ezt nyújtani a gyermekemnek). A gügyögés szerintem is butaság, mert ha a szülő gügyög, hogy fog a gyermek megtanulni értelmesen beszélni??? Épp eleget fognak hozzá gügyögni a rokonok, ismerősök, legalább mi, a szülei beszéljünk normálisan hozzá. Nálam a fajáték még nem merült fel _ jó ötlet - én a zenei nevelést tartom fontosnak még. Persze, nem azt mondom, hogy 4 évesen zongora elé ültetem, de mivel én magam is zenélek, énekelek, énekelni fogok neki, mondókázunk majd. Aztán ha lesz kedve, akkor a zenélés is jöhet. Szerintem rengeteget számít a zenei oktatás.

Tudom még, hogy nem szeretném elkényeztetni, és szeretnénk sokat kirándulni majd, hogy ne idegenkedjen az erdőtől, a természettől. Sajnos ma sok gyerek hétvégén inkább a tv-t bámulja, a szülőkkel együtt, ki sem mozdulnak, pedig nagyon egészséges!

Hát, hirtelen ennyi jutott az eszembe.

Boldog babavárást! :)

Szia!

Nekem már 11 hónapos a babám, de nem hiszem, hogy gyökeresen más lett az elképzelésem a kezdetihez képest.

Egy-két kivételtől eltekintve a kezdeti elképzelések beváltak, bár nem kevés harcot kellett vívni a nagyszülőkkel, de ezt a más szemlélet számlájára írom. Pl. a hozzátáplálás, a szoptatás és a cukros ételekkel kapcsolatos dolgok nem voltak egyszerűek, de belátták, hogy mi vagyunk a szülők, mi döntünk ilyen dolgokban. Előre látom egyébként, hogy a nyári szünidőből majd lesznek problémák, mert én is úgy gondolom, hogy nem azért vannak a nagyszülők, hogy egész nyáron velük legyen a gyerek, de majd ezt is megoldjuk.

A "majd én főzök neki"-ről annyit, hogy ha kifejezetten neki főzök, akkor az egyébként jól evő csemetém nem eszik, viszont a nyálát csorgatja a mi kajánkért. Így fordult elő, hogy a 8,5 hónapos gyermek szenteste halat evett.

A "mi ágyunk a mi ágyunk, a gyerek ágya a gyerek ágya". Ez egészen működött addig, míg el nem kezdett nőni a foga.

Nem baj, ha vannak konkrét elképzeléseitek egészen addig, míg figyelembe veszitek a gyermeketek saját igényét is.